Mit is lopnak?
A statisztikák szerint tavaly is nagyjából annyi autót loptak el, mint 2004-ben. Több mint 135 ezer vagyon elleni bűncselekmény történt 2005-ben, ennek alig 6 százaléka, 8250 a gépjárműlopások száma - derül ki a Belügyminisztérium Kriminálstatisztikai Értesítőjéből. Két éve valamivel több, összesen 8547 gépkocsit tulajdonítottak el. A tavalyi évről részletes értékeléssel szerdán szolgál a rendőrség - írja a NAPI Gazdaság.

A többéves tapasztalat azt mutatja, hogy vannak közismerten kedvelt gépkocsitípusok. Az összesített körözési lista élén két éve a Volkswagen állt, melyet az Opel és a Suzuki követ - valószínűleg ez a hármas szerepel a 2005-ös élbolyban is. Ha kizárólag magyar tulajdonú gépjárműveket vizsgálunk, módosul a rangsor: a legtöbb körözést Suzukira adták ki, a második ugyancsak az Opel, a Volkswagen pedig a harmadik (fontos megjegyezni, hogy ezekből az autókból értékesítik a legtöbbet, vagyis van miből lopni).

Évjárat szerint is összevethetők az adatok, így például a magyar felségjelzésű, 2004-es évjáratú kocsik körözési listáján az Opelnek az első, a Suzukinak a második, míg a Volkswagennek "csak" a hetedik hely jutott ebben a rangsorban. Az összes körözött jármű közül a 2004-es gyártású autók aránya 5, a 2003-ban készülteké 10, míg a 2000 előtti évjáratú gépkocsiké 63 százalék. A gépkocsik nagyobb részét alkatrészként értékesítik, egyre nehezebb ugyanis külföldre csempészni a járművet.

De hát hova is kerülnek a lopott autók?

Ha a térséget nézzük akkor Kelet-, illetve Délkelet-Európába évente átlagosan 700 ezer lopott autót visznek be, jellemzően Nyugat-Európából, de érkeznek eltulajdonított járművek Észak-Amerikából is. Az Europol szerint a lopott autóknak csak kis hányada marad az Európai Unió (EU) határain belül - írja az újság. A legtöbb gépkocsit az Egyesült Királyságban tulajdonítják el, megelőzve Franciaországot és Olaszországot. Jóllehet még ma is jelentős az autólopások száma, de 1994 óta csökkenő a trend. Az Europol becslése szerint száz közép-, illetve prémiumkategóriájú autó eltulajdonítása 1-2 millió eurós nettó haszonnal kecsegtet, azaz figyelembe véve a lebukás veszélyét, profitabilitás szempontjából az autólopás szinte bármelyik bűncselekménnyel felveszi a versenyt. A nyugat-európai autótulajdonosokat évente 6 milliárd euróra tehető kár éri a lopások miatt, és ez az összeg a szervezett bűnözői csoportok számláján köt ki. Korábban az autók egyszerű elkötése volt a jellemző, de a védekezési technikák fejlődése miatt egyre kifinomultabb és kegyetlenebb módszerek vannak terjedőben. A rendőrség munkáját nagyban nehezíti, hogy a lopott autókat villámgyorsan átviszik a határokon: az olasz rendőrség becslése szerint egy Olaszországban eltulajdonított gépkocsit 14 óra múlva már nem is érdemes a határokon belül keresni. Nyugat-Európából a legtöbb autót Oroszországba viszik, de tipikus célállomások az egyéb kelet-, illetve délkelet-európai országok is.

Már a futószalagról lopják az autóalkatrészeket?

A NAPI Gazdaság több forrásból származó értesülése szerint éves szinten 1,5-2 milliárd körüli forgalmat bonyolíthatnak le illegálisan az eltulajdonított személyautókból kiszerelt alkatrészekkel - hivatalos adat erről a területről nincs, csak a legális piaci szereplők értékelésére lehet hagyatkozni. Az illegális forgalom nagyjából tíz százaléka a magyarországi újalkatrész-piaci forgalomnak, ami szintén becsült adat. Az eredeti, gyári pótalkatrészek ugyanis az autógyárakon keresztül kerülnek itthon forgalomba, a magyarországi autóalkatrész-beszállítók közvetlenül nem értékesíthetnek a kereskedelemnek. Kiindulási alapul véve a számokat, elmondható, hogy a költségvetés évente közel félmilliárd forint forgalmi adót bukik el csak az illegális autóalkatrészek miatt.

Nemcsak az ellopott és darabokra szedett autók alkatrészei minősülnek lopott alkatrésznek, hanem azok a teljesen újak is, amelyeket a gyártóhelyről vagy annak raktárából, esetleg fuvarozás közben, illetve a beszereléskor tulajdonítottak el. Ez utóbbinak is van felvevőpiaca, ám ezek értékesítése - mivel jórészt alkalmi szerzeményről van szó - nehézkesebb, hiszen előfordulhat, hogy az egyszerre nagyobb mennyiségű alkatrészre éppen nincs elég igény.

Azért a Suzuki sem könnyű préda a tolvajoknak

Az értékesítés arányában nem állítható, hogy Suzukikból lopnák a legtöbbet akár Magyarországon, akár máshol - mondta lapnak Tihanyi Tamás, a Magyar Suzuki Rt. kommunikációs igazgatója, aki azonban pontos statisztikai adatokkal nem rendelkezik. A régi Swiftekbe nem építettek be olyan komoly lopásgátló berendezéseket, mint a mai autókba. (Így korábban főként az autószerelők által beszerelt különböző riasztók jelentették a megoldást a biztonságra vágyó autósoknak.) Ilyen szempontból a Wagon R+ jelentette az igazi áttörést, amelybe már mechanikus és elektronikus lopásgátló berendezéseket (netlock és indításgátló kombinációja) szereltek. Ezek már jó védelmet jelentenek, s a későbbiekben továbbfejlesztésük lehet a gyártó feladata.

A biztosítók és a hitelintézetek olyan elektronikus berendezéseket várnak el a gyártóktól, amelyek legalább három ponton blokkolják a motor indítását. A fejlesztés iránya tehát egyebek között az ennél is több - például öt - ponton történő blokkolás lehet

Forrás: A5.hu

• Egy autótolvaj vallomása