Egy korszakváltó - Skoda Favorit 135 GLX

2006.11.22.

Sokounk álma
Tán több megközelítésből is érdekes sorozatot indítunk, amikor bemutatjuk a rendszerváltozáshoz köthető, már nem teljesen "keleti" kocsikat, és utánajárunk, mit kaphatunk pár százezerből. Első tesztalanyunk a Skoda Favorit, egy 1993-as 135 GLX.
[origo] 2006. november 19.

FeliciaSokak szerint a Felicia 1994-es bemutatásával kezdődött a világ harmadik legrégebbi autógyárának újkori történelme, ami akár igaz is lehet. Ám nézzük csak meg az elődmodellt - a kettő közti pár különbség megmagyaráz mindent.

Az 1989-es rendszerváltással - hazánkhoz hasonlóan - új helyzet alakult ki a '46-óta állami vállalatnál. A cseh kormány egy tőkeerős nyugati befektetőt kezdett keresni, hogy hosszú távon biztosítani tudja a vállalat működését. Ennek eredményeképp a következő év végére már meg is állapodtak a Volkswagennel, létrehozva vegyesvállalatukat. De az első VW-systemes autóra további négy évet kellett várni, addig viszont szükség volt egy modellre, ami tartotta a lelket a Skoda-hívekben.Favorit

A '89-94-es típuspaletta egyetlen modellje sokat sejtetően Favorit névre hallgatott, amelyet ötajtós, kombi (Forman) és puttonyos (Pick-up) kivitelben is forgalmaztak. A fenti reklámszlogen és maga a típus nem csak önbizalmat adott a gyárnak, de - mint később láthattuk - jó alapot képezett az addig leghíresebb Skoda-modell nevének felélesztőjénél. Egyszóval a Felicia, a Favorit második ráncfelvarrásának eredménye: az új modellel egy koncepciójában ugyanolyan, csak sokkal kerekebb autó született, megfűszerezve számos korabeli "modernautós" extrával. Mindezt alátámasztja, hogy az újdonság is ugyanabban a három változatban volt kapható.

Sokak favoritja

Kevesen tudják, hogy Népautóék a típus életútjának idusán ('92) elég komoly módosításokat eszközöltek. Nem csak a külső-belső látványra hajaztak, hanem konstrukciós hibákat orvosoltak és újítottak: komolyabb korrózióvédelem (6 év átrozsdásodási garancia), katalizátor (akár szabályozott is), Bosch befecskendezés (szabályozott katalizátorral), hátsó ablaktörlő - csak, hogy a fontosabbakat említsem. A tesztelt modell is már a ránctalanított arcot mutatja az átalakított hűtőmaszkkal és lökhárítóval, valamint több szépítő elem jelent meg itt-ott szétszórva a kocsin: hátsó kerékjárati ív műanyagja, új kilincsek, hátsó szélvédő körüli díszborítás. A tulaj szépérzékét jelzi, hogy a sok fekete (műanyag, gumi és fém elemek) harmonizál a kocsi gyári, tűzpiros színével. Belül új ajtókárpitozás, műszerezettség, kormány, ülések, fejtámlák fogadnak mind-mind új, sötétszürke vagy fekete színben, ahogy a kor megkívánta. Valljuk be, igencsak a modell hasznára váltak a módosítások, de hála a cseh hagyománytiszteletnek, a mlada boleslavi mérnökök megtartottak néhány egyedi Skoda-jelleget: kormánykerék formája, indexhang, oldalsó indexbúrácskák, Skoda-kerekek, benzintöltő nyílás sapkája.

Nyugati

Elég a történelemórából, tekintetünket vessük a tesztautóra! Beülve a belénk rögzült balkáni prekoncepciót feledteti az áttekinthető műszerfal, amely néhol már túl egyértelmű, és nem utolsósorban sötétben szép a fénye. Az ülések kényelmesek, félkemény tömésűek, oldaltartásuk vajmi kevés, de kárpitozásuk szép és tartós. A műszerfal szürkesége korabeli vonás, viszont fájóbb a különböző anyagok eltérő mértékben fakuló tulajdonsága és illesztési pontjainak zörgése rossz úton. Az első mérföldkő itt érhető tetten, hiszen a műszerfal felső részének háromnegyede puha borítást kapott, amit a mai Fabiáknál is dicsérnek.

A külső tükrök belülről állíthatóak és megfelelő nagyságúak, további nyugati szemléletet mutat a biztosítótábla utastérbe kerülése és a puhán csukódó ajtók. Mint tudjuk, nincs tökéletes autó, így most sem mehetünk el a hibák mellett, amik néhol bosszantóak: gyárilag rossz gombok (tompított fényszóróé), hibás ajtótömítés, idővel nyikorgó ajtózsanérok, egytollú kulcs, gyenge zajszigetelés, kürtgomb elhelyezése. A csomagtér átlagos méretű - bár ma is megállná helyét a kategóriában (250 l), borítása tartós, ajtaja mélyről nyílik. Felárért egyharmad-kétharmad arányban ülőlappal együtt dönthetőek a támlák, de nagy hiányosság, hogy opciós listán sem szerepelt a csomagtér-világítás.

Egy megmosolyogtató történet jut eszembe a csomagtér fölött állva: tulajék egy alkalommal a leeresztett abroncs miatt kereket kellett cserélni. Világítás híján már megszokott, hogy elemlámpa fénye mellett láttak neki előbányászni a csomagtér alá helyezett pótkereket és szintén gyári szerszámokat. A céleszköz - kerékrögzítő anya kulcsa egy L-alakú fémrúd végén a megfelelő méretű "sapkával". Mivel előzőleg szervizben volt a kerék felhelyezve légkulccsal, tudták, hogy nem végeznek egyhamar. Meglepetésükre már az első anyánál anyáztak, mert az a csenevész gyári kulcs a pehelysúlyú gazdi alatt szépen elgörbült. Miközben a járókelők bőszen nevettek, kétségbeesetten tárcsázták ismerősüket. Ezúton tolmácsolom üzenetüket a cseh mérnököknek: vagy gyártanak egy teljesen gondozásmentes járművet szerszám nélkül, vagy adnak használhatókat a maiakhoz!

Vannak viszont szép számban olyan pontjai a Favoritnak, ahol imába tudnánk foglalni a mérnöki leleményességet: ilyen az említett csomagtér zárjának "pöcke", amelyhez hasonlót azóta sem láttam. Igaz, a nyitásmehanizmusának köszönhetően a türelmetlenebbje könnyen le is törheti. Hasonlóan ötletes a benzintöltő nyílás zárjának kialakítása, ami viszont hiba nélküli és pofonegyszerű. Az emberke bedugja a kulcsot, elfordítja, és a rugó kilöki az egészet, visszahelyezéskor meg egyszerűen kulcs nélkül a kattanásig kell nyomni.
Az extralista a Skoda múltját nézve jónak mondható, a veleje ködfényszóróból, központizárból, zárható kesztyűtartóból és fényszórómosóból áll.

Orrnehéz

A Skoda szakított elavult hagyományával, előrevitte a motort és a hajtást. Ha már az elavultság felmerült, sajnos meg kell említeni az egyetlen erőforrást a maga múltidéző szelepvezérlésével (OHV); egyébként semmi probléma nincs a motorház alatti, keresztben beépített 1.3-assal. Sőt annyira nem, hogy az utódba is ezt szerelték befecskendezéssel. Mivel a típus minden elektronikát nélkülöz - ezáltal mondhatni fejletlen, olcsón fenntartható és tartós, hisz' tudjuk, hogy a mai autók legtöbb betegségét az elektronikák okozzák. A "bütyköljük meg házilag" korszakból való Skoda, tehát megbízhatóan teszi a dolgát. Az egyenletes járású motor csak városban él igazán, hiszen 90-ig húz jól, efölött érdemes minden előzést körültekintően végrehajtani, mert súlyos másodpercekbe kerülhet. Körültekintést igényel még a rossz minőségű úton haladás, mivel az olajteknő könnyen leérhet.

Egy igaz történet tartozik ehhez a tárgykörhöz, amit fontosnak tartok elmesélni. Mint már korábban írtam, filléres alkatrészek okozhatnak - szó szerint - életveszélyes problémákat. Egy út során favoritosaink az utastérben benzinszagra lettek figyelmesek, de mivel közeledtek a céljukhoz, nem álltak meg. Megérkezés után egyből a motortérben keresték a probléma okát, mivel a Favorit csak "külső" levegő-keringetéssel rendelkezik. Tanácstalanul álltak a kocsi előtt, hisz' nem láttak semmi rendelleneset, mígnem véletlenül összefutottak egyik ismerősükkel. Ő mondta, indítsák be a motort, hátha így többre mennek, és láss csodát, kiderült a veszély forrása. Az AC pumpától a porlasztóig vezető gumicső (kisujjnyi vastag) pont a motorból kivezető kipufogócsonkok (forró) felett fut egy méterrel, amelyen egy ártatlan hajszálrepedés volt. Még csak az hiányzott volna, hogy egy összefüggő folyás alakuljon ki, és komolyabb a baj. Tanulság: azonnal álljunk meg ha bajt érzékelünk; legyen nálunk tűzoltó készülék; ha egy alkatrész sűrűn cserére szorul - pláne ha filléres -, legyen nálunk tartalék. A tulajdonostól tudom, hogy évente cserére szorul.

A hosszú úton járó váltó pontos, bár néha meglepetést okoz, ilyenkor csak a férfias határozottság segít. A hátrameneti fokozat külön említést érdemel, hisz' egyszerre kell vele finoman és kesztyűs kézzel bánni, ha nem sikerül, hangos jelét adja. A futómű jól bírja a magyar utakat: lágy és dőlésre hajlamos, zaja csak a rossz hangszigetelésnek köszönhető. Forrása főleg a honfitárs beszállító (Matador) gumijainak köszönhető, amelyek dermedési foka jócskán 0 fok felett van, mert annyira kemény keverékű. Tíz év után sem mutatják kopásnak jelét, ezzel szemben a fémhuzalok szakadásának eredményeképp komolyan veszélyeztetik az egyenesfutást. Véleményem szerint kevés kilométert futott autón 4-5 évente mindenképp cseréljünk gumit, ilyen használat mellett ajánlatos márkás négyévszakost venni.