Amióta elindítottam a blogomat, számos alkalommal foglalkoztam már a gyorshajtással, és ezzel kapcsolatosan a szabálysértéssel, valamint a közigazgatási bírsággal is. A keresésekből úgy látom, hogy érdemes egy bejegyzésbe összegyűjteni a tudnivalókat.

Azt elhiszem, hogy senki számára abszolút nem követhető a rendőrségnek a bírságolási gyakorlata, vagyis a mögötte lévő jogszabályi háttere, ugyanis az utóbbi pár évben annyira megbonyolították, valamint annyit változtattak, hogy szinte már-már követhetetlen. 2007. május 1-jéig nagyon egyszerű volt a helyzet, ugyanis addig Magyarországon nem létezett a közigazgatási bírság, vagy más néven az objektív felelősség. Addig csak szabálysértési eljárás alá lehetett vonni a gyorshajtót, vagy ha olyan sebességgel közlekedett, amit még lehetett helyszíni bírságolni, akkor helyszíni bírságot lehetett alkalmazni. Azonban 2007. május 1-je után ez teljesen megváltozott, ugyanis hatályba lépett a

közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről szóló kormányrendelet.

Jelenleg is ez a kormányrendelet alapján jár el a rendőrség gyorshajtás esetén. A kormányrendelet mellékletében (1. számú) tételesen fel van sorolva a különböző sebességhatárok túllépésénél alkalmazandó bírság összege. Például: 50 km/h sebességkorlátozás estén amennyiben a gyorshajtó 65-75 km/h-val közlekedik, akkor a közigazgatási bírság összege 30000 forint. Ebben az esetben a hatóságot nem érdekli a járművet vezető személye, hanem az üzembentartónak küldik meg a bírságot, és nincs lehetőség arra, hogy a bírság összegét a hatóság csökkentse. Természetesen az üzembentartó kimentheti magát, erre lehetőséget ad a kormányrendelet. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy

a példa esetében az 50 km/h és a 65 km/h közötti résszel mi a helyzet, nem bünteti a hatóság?

Ez tévhit, amit el kell oszlatni. Tekintettel arra, hogy a kormányrendelet egzaktul megfogalmazza, hogy milyen sebességtúllépések tartoznak a közigazgatási bírság (köznyelvben: “közigbírság”) hatálya alá, úgy a nem nevesített sebességtúllépést is szankcionálhatja a rendőrség, hatóság, de az már nem tartozik a közigazgatási bírság hatálya alá. Ilyen esetekben (ismétlem, a példában szereplő estet figyelembe véve) a rendőrség (a sebességtúllépés függvényében) három fajta szankciót alkalmazhat: figyelmeztet, helyszíni bírságol, vagy feljelent, amennyiben a jármű(vezető) megállításra kerül. A helyszíni bírság összege 3000-20000 forintig terjedhet, a feljelentés, vagyis a szabálysértési eljárásban a pénzbírság összege 30000 forintig terjedhet. Szabálysértési eljárás esetében van helye a kifogásnak, amiben előadható, hogy a hatóság miért csökkentse a pénzbírság összegét. Említettem, hogy “ha megállításra kerül a jármű(vezető)”. Mi történik akkor,

ha nem állítanak meg a rendőrök?

Ismétlem, a példa esetét veszem figyelembe, tehát az 50-65 km/h sebesség közötti értéknél, ha nem kerül megállításra a jármű, akkor a hatóság egy adatkérő nyilatkozatot küld ki az üzembentartónak, tulajdonosnak, és kéri, hogy nyilatkozzon, a kérdéses időpontban ki vezette a járművet. Ebben az esetben a tulajdonos/üzembentartó megnevezi, hogy ki vezette a járművet, vagy visszaküldi az adatkérő lapot, hogy hozzátartozó vezette, akire nem köteles terhelő vallomást tenni, így az ügy megszüntetésre kerül. Hozzátartozó, üzembentartó, közigazgatási bírság, szabálysértési eljárás?

Most mi van?

Egy mondatban összefoglalva: amennyiben a hatóság által kiküldött levélben a Ket.-re (2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) hivatkozik a rendőrség, akkor közigazgatási bírságról van szó, amennyiben a Szabs. tv.-re (1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről), akkor szabálysértésről van szó, és mehet a hozzátartozóra történő hivatkozás. Már-már urban legendként tartható számon az, hogy a

rendőrségi traffipaxok (sebességmérők) bizonyos tűrési határral “dolgoznak.

Nos, ez valóban így van. A sebességmérő készülékek úgy vannak kalibrálva, hogy az esetleges pontatlansága miatt 3 százalékos (%) tűréshatárral dolgozik. Vagyis, maradjunk a példánál, 50 km/h helyett 53-tól mérnek 65 km/h helyett pedig 67-68 km/h-ra emelik. Szintén urban legendként említhető az is, hogy

a traffipax biztos nincs időben hitelesítve.

Ezt el kell oszlatni, hiszen a rendőrség kiemelt figyelmet szentel a traffipaxok hitelességére, azok minden esetben a méréskor hitelesítve vannak a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által, mégpedig évente, így ezzel próbálkozni nem érdemes. Júniusban is volt változás a közigazgatási bírság és a pontrendszer terén, így

közigazgatási bírság esetén is jár már büntetőpont.

2011. júniusi változás, hogy amennyiben a járművezető személye megállapítható, vagyis megállításra kerül, akkor büntetőpontot kell a részére kiszabni. 18 pont elérése esetén pedig fél évre bevonják a jogosítványt. Hogy miért mennyi pont jár, azzal a 263/2000. kormányrendelet foglalkozik.

Nincs valami kalkulátor, amivel ki lehetne számolni a gyorshajtásért járó bírságot?

De, van, korábban már elkészítésre került itt a blogon egy kalkulátor, íme:

Készítettem egy összefoglaló ábrát, hogy könnyebben meg lehessen érteni a bejegyzést. A képre kattintva teljes méretben is megtekinthető.