„A száraz vizsga ritka, mint a fehér holló. A vizsgabiztosok zöme nemhogy visszautasítja, de elvárja a zsebpénzt” – panaszolta az Autómenedzsernek egy neve elhallgatását kérő vidéki oktató. „A vizsgabiztosok túlnyomó többsége becsületesen végzi a munkáját – mondja a vizsgabiztosokat felügyelő Szörcsök Sándor, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) Stratégiai és Módszertani Igazgatóság Képzési és Vizsgáztatási Főosztályának vezetője – aki pedig nem így tesz, azt azonnal eltávolítjuk a szakmából.” Az utóbbi években a vizsgaeredmények kétségkívül romlottak. Néhány éve még 1,6 forgalmi vizsgaesemény jutott egy megszerzett vezetői engedélyre, ma ez a szorzó 1,85. Szerinte éppen azért van több sikertelen vizsga az elmúlt három évben, mert a hatóság igyekszik tartani a követelményszintet, az oktatók viszont az egyre élesedő piaci versenyben olyan alacsony árakon kínálják az oktatási órákat, hogy azért a pénzért oktatni már nem lehet.

Tanulóvezető

Az 1980-as évek végén 5500 oktató képzett ki 180 ezer vezetői engedélyre váró tanulót. Ma évi 90 ezer tanulóra 6500 oktató jut a névjegyzékben, tehát nagy kapacitásfelesleg van a piacon. A törésvonal ma nem a képzés és a vizsgáztatás, hanem a jól és az inkorrekt eszközökkel dolgozó autósiskolák között húzódik. Emiatt néhány oktató, hogy jövedelmét kiegészítse, a tanulótól a régi trükkel „a vizsgabiztos részére” kér el pénzt, ami persze a vizsgabiztoshoz nem jut el. Szörcsök hangsúlyozottan említi, hogy a szakoktatóknak csak kis hányada él ilyen eszközökkel. A félreértések elkerülése végett: „a vizsgabiztosok és az NKH nem érdekelt a bukásban, a díj mértékét ugyanis a GKM a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg”. A szakmai szabályozáson túlmenően a piaci viszonyokba (árak, hirdetések) a hatóság nem avatkozhat be. 

A helyzet feloldásán viszont a hatóság is dolgozik. A közeli jövőben tervezik bevezetni egy olyan eszköz használatát, amely garantálja, hogy a tanulók az oktatási órákat vezetéssel töltsék. Az „oktaméter” regisztrálni fogja, hogy a vizsgára jelentett tanuló hány kilométert és hány órát töltött tényleges járművezetéssel. Csak az vizsgázhat majd, aki az előírt órákat és a távolságot is ténylegesen levezette – így Szörcsök. 
A korszerűtlennek számító korábbi tesztlapos KRESZ-vizsgák két éve egységes – gyakorlatilag nem befolyásolható – számítógépes rendszer keretében zajlanak, a csalás lehetősége így gyakorlatilag kizárt. A személyre szóló számítógépes teszt ugyanis véletlenszerűen összeállított kérdésekből áll, a vizsga menetét bitről-bitre dokumentálja a rendszer, mi több, a vizsgahelyiségben kamerák is figyelik a delikvenseket.
„Nincs mese, tanulni és gyakorolni kell” – ismeri el az új rendszer sikerét Kocsis Tibor ceglédi oktató is. „Korábban akadt példa rá, hogy klónok, vagyis KRESZ-tudor profik vizsgáztak le a delikvens helyett, vagy a megkent vizsgabiztos már kitöltött tesztet adott le az illető nevében; ma már nincs ilyen” – erősít rá egyik névtelenséget kérő informátorunk. Kocsis szerint az oktató-CD-kkel ugyanakkor egyszerűbb dolguk van a leendő úrvezetőknek, az interaktív programmal „játszadozva” sokkal egyszerűbben sajátíthatók el a közlekedés szabályai, mint tankönyvből magolva. „Ha sikerül egy ilyen lemezt szerezni: a 4500 forintos áron kiadott CD másolata a feketepiacon ugyanis 10 ezerbe kerül, szóval ezzel is megy az üzérkedés” – állítja egy neve elhallgatását kérő Somogy megyei oktató.

Az Autómenedzser által megkérdezettek szerint ennél nagyobb gond, hogy a vezetői engedélyre pályázók egyre rövidebb idő alatt akarják megszerezni a jogosítványt, az autósiskolák egy része pedig kiszolgálja az ezirányú vágyakat. A kéthetes gyorsított és az egy hétvégés szuperintenzív tanfolyamokon ledarált – az NKH által kötelezően előírt – 30 órás elméleti képzés sokak szerint semmire sem jó. A korábbi gyakorlat, amelynek során egy-másfél hónapig is tartott az elméleti képzés, ma már korántsem kapós. „El kell fogadnunk, hogy egy ilyen világban élünk, ráadásul túlkínálat van a piacon, sokan fűt-fát ígérnek, csakhogy legyen kuncsaftjuk” – vélekedik Szabó Gábor, az egyik dél-pesti iskola munkatársa. (A jogostványt szerzők 85 százaléka 24 év alatti, hevesebb vérmérsékletű fiatal.)

„A négy évszakos tanuló is egyre ritkább: a 14 órányi városi, 4 órás országúti, 2-2 órás autópályás és éjszakai vezetést vagy nem, vagy mihamarább akarja abszolválni a többség, az oktatók pedig hagyják magukat meggyőzni, habár tudják, hogy a levezetetlen órák később, a forgalomban bosszút állnak” – folytatja Szabó. A szűkülő keresletre az autósiskolák alacsonyabb árakkal licitálnak. Így lehetséges, hogy az általunk megkérdezett szakemberek szerint a reális 110-120 ezer forintos összköltség helyett ennek feléért hirdetnek biztos jogosítványhoz jutást. (Lásd a vizsga- és tanfolyamdíjakról szóló összeállításunkat.) 

A KRESZ, illetve a sokak szerint alaposan elavult tudást számonkérő műszaki vizsga mellett a 29+1 órás kötelező vezetési gyakorlat is igen érzékeny pontja a jelenlegi vizsgarendszernek. Az iskolák a nagy árversenyben ugyanis főként a gyakorlati oktatók díján takarékoskodnak: sokak szerint megalázó az óradíj, az 1100-1500 forint nem fedezi az üzemanyag árát, a jármű amortizációját és az oktató megélhetését. 

"A gyakorlati oktatók az autósiskoláknak kiszolgáltatottan dolgoznak, a jelenlegi szabályozás szerint ugyanis hiába a magánvállalkozói igazolvány, önállóan nem is tevékenykedhetnek. Igaz, vállalkozásba is csak kényszerből vágnak bele, az iskolák ugyanis többségüket nem főállásban, hanem csak szerződéssel foglalkoztatják. Nem véletlen, hogy egyre több a panasz azokra, akik arra alapoznak, hogy tanulóik csak annyit sajátítsanak el a vezetésből, amennyi az oktatónak még nem szégyen, de semmiképpen se legyen elég elsőre a sikeres vizsgához. Vagyis a tanuló legyen kénytelen pluszórákat venni 2-3 ezer forintért, ami már szinte teljes egészében az oktatóhoz kerül. És akkor még mindig benne lehet a pakliban egy újabb bukás, újabb vezetési díjjal. 

Azok viszont, akik nem ezekkel az eszközökkel próbálnak pénzükhöz jutni, hajnaltól estig ülnek az autóban, naponta 10-12 órát nyomnak le tanulóikkal a tanpályán vagy a forgalomban. S ők azok, akik 110 ezer alatt nem ígérnek papírt senkinek. " (Forrás: Népszabadság Online)

Informátoraink szerint ugyanakkor a kusza viszonyokért maguk az oktatók is felelősek. „Érdektelenség és széthúzás jellemzi a szakmát, amire egyértelműen az anyagi és erkölcsi helyzetük a magyarázat” – véli Szabó. Az országban több mint tíz állítólagos érdekképviselet jut a 6500 oktatóra.