A végzet takarítónője

Egy külvárosi, lepusztult kórházban (nem Magyarországon) furcsa halálesetekre figyeltek fel az orvosok. Az intenzív osztály egyik ágyán átok ült, ugyanis akit belefektettek, másnap délelőtt már nem találta életben a doktori vizit. Először kicserélték az ágyat, nem segített. Azután különböző mérőeszközökkel megvizsgálták, van-e esetleg olyan sugárzás, vagy egyéb külső befolyás, ami mérgező lehet a beteg számára, de nem találtak semmit. Már éppen be akarták zárni a kórtermet, amikor az egyik furfangos ápolónak ötlete támadt. Kölcsönkért ismerősétől egy kamerát, elrejtette a szóban forgó ágyra irányítva, és hazament. Másnap a kórházigazgatónak megmutatta a felvételt, amelyen éjszaka nem történt semmi. A kamera a kora reggeli órákban viszont rögzítette, amint a kórház takarítónője becsoszogott a terembe, elővette ásatag porszívóját, odament az ajtóhoz legközelebb levő konnektorhoz - ami egyébként a végzetes ágy mellett volt -, kihúzta a lélegeztető gép dugóját, bedugta a porszívót, és komótosan dolgozni kezdett. Ezek után a takarítónő, mint aki jól végezte dolgát, visszadugta az életbentartó szerkezet csatlakozóját, és továbbállt egy teremmel.

Lebukás az éter hullámain

Két tréfás kedvű rádiós műsorvezető azzal szórakozott show-jában, hogy különböző embereket hívtak fel élő adásban, és kitalált dolgokat állítottak rokonaikról. Egyszer egy beugratásuk túlontúl jól sikerült. Egy asszony volt az áldozat, akit férje főnökének nevében tárcsáztak. A meglepett nőnek felháborodott hangon elmondták, hogy férjét épp most rúgták ki, mert lopott az irodából, ráadásul félreérthetetlen helyzetben kapták egyik kolleganőjével. Az asszony először hangosan kiabálva átkokat szórt ura fejére, majd kijelentette: legalább most már neki sem kell lelkiismeret furdalást éreznie, mert néhány hónapja megcsalta őt a bátyjával. A rádióriporter kínjában alig merte bevallani neki, hogy egy nyilvános adásban elhangzott beugratás áldozata.

A furfangos lakó esete

Állítólag megtörtént az eset Amerikában: egy lakó este kinézett az ablakon, és azt látta, hogy sötét alakok pakolják ki a garázsát. Kétségbeesetten hívta a zsarukat.
Erre fel a válasz: Bocs, most nincs szabad járőrkocsink, amit azonnal oda tudnánk küldeni. Majd ha lesz, akkor odamegy valaki, és megnézi, mi van.
Az ember fogta a fejét, de nem volt mit tennie. Letette a kagylót...
...aztán gondolt mégis egy merészet, és tárcsázott újra:
- Halló, rendőrség? Én vagyok az előbbi bejelentő, akinek azt mondták, hogy majd később kiküldenek egy kocsit. Csak azt akartam mondani, ne fáradjanak, már lelőttem a betolakodót!
Fél percen belül tele volt a környék zsarukkal. Úgy villogott az utca, mint egy hatalmas karácsonyfa... Persze mellesleg elfogták a tolvajokat is. A jegyzőkönyv felvétele közben az egyik nyomozónak feltűnt valami, és firtatni kezdte az ügyet a lakónál:
- De uram, mintha azt mondta volna a telefonba, hogy lelőtte őket!
- De biztos úr, maguk meg mintha azt mondtak volna a telefonba, hogy pillanatnyilag egyetlen szabad járőrkocsijuk sincs!


Egy hangyás asszony meg a lánya

Egy kórházban dolgozó ismerős mesélte, hogy egyszer nő telefonált be hozzájuk, és a mérgezésekkel foglalkozó osztályt kérte. Elmondta, hogy a kislánya hangyákat evett és szeretné bevitetni, mert mérgezést szenvedett. Miután megnyugtatták, hogy a hangyáktól nem kapott a kislány mérgezést, megkönnyebbülve jelezte az ügyeletesnek, hogy akkor biztos hatott a hangyairtószer, amit a kislánnyal etetett az eset után. Eme kijelentése után a doktor azt javasolta neki, hogy mégiscsak vigye be a lányát.

Szégyenlős tréning a zúzda futószalagján

Csak hosszas nyomozás tudott fényt deríteni az egyik papírfeldolgozó üzemben történt különös balesetre. A zúzda futószalagját felügyelő munkást egy nap a reggeli váltás nem találta helyén, csupán munkásbakancsát és zubbonyát lelték meg az ügyeleti szék mellett. Kollégáinak kikérdezése után lassan összeállt a nyomozók előtt a kép. A férfi elhízott lévén testmozgási lehetőséget keresett. Mivel emellett igencsak szégyenlős is volt, olyan edzőtermet szeretett volna, ahol nem látja senki verejtékes küzdelmét a kilókkal. A zúzdaterem futószalagja kínálta magát: helyben volt, ráadásul a munka üres perceit is hasznosan ki tudta tölteni. Életének utolsó napján is edzeni készülhetett, ám valószínűleg megcsúszott, és a futószalag a zúzda tátongó szájába szállította a lassan tápászkodó embert. Maradványait a rendőrség nem találta meg, ezért tartja magát az a verzió is, hogy egyszerűen elszökött valahová új életet kezdeni. A kérdés csak az, hogy miért mezítláb?

Buszmegállóból a bolondok házába

Miután megállt iszogatni egy zugkocsmában, egy zimbebwei buszsofőr azt vette észre, hogy utasai - 20 elmebeteg, akit Harare városából Bulawayo-ba szállított - megszöktek. Mivel nem szeretett volna balhét magának, a sofőr egy közeli buszmegállóhoz hajtott, és az ott várakozóknak felajánlott egy ingyenes utat. Ezután az utasokat beszállította az elmegyógyintézetbe, a személyzetnek azt mondta, hogy a páciensek nagyon izgatottak és mindenféle kényszerképzeteik vannak. A trükköt csak 3 nap múlva derült ki.

Kecskétlenítés a vasúti átjáróban

Itthon történt, egy vasúti kereszteződésben. Leengedték a sorompót. Megállt egy motoros, mögötte egy lovas kocsi, mögötte egy autó. A motoros berregése és kipufogója úgy felidegesítette a lovat, hogy beleharapott a motoros vállába. Erre a fickó a nála lévő tartalék bukósisakkal fejbe vágta a lovat. A ló rükvercbe kapcsolt és nekitolatott a mögötte álló autónak. Persze az autós kiugrott, a kocsis is leszállt és egymást anyázták keményen. Közbeszólt egy arra járó ember, aki rövid kötélen egy kecskét vezetett. Most már négyen veszekedtek. Hogy a kecske ne zavarja a hadonászásban a gazdáját, a jóember odakötötte a sorompóhoz.. Észre sem vették, hogy a vonat közben elment, a sorompót felemelték. Kis idő múlva a gazda keresni kezdte a kecskéjét, ami akkor már csendesen, "lélegzetvisszafojtva" lógott a sorompó tetejéről....

Az akasztott ember bosszúja

Ismerősöm házában lakott egy házaspár, akik egyfolytában veszekedtek. Szünet nélkül marták egymást. A férjnek már az is megfordult a fejében, hogy elteszi láb alól az asszonyt, vagy legalábbis úgy ráijeszt, hogy belebetegedjen. Ördögi ötlete támadt...
A nappaliban felszerelt a plafonra egy kampót, rákötött egy kötelet, majd ügyesen kipárnázott egy ruhafogast, amit berakott a zakója nyakába. Mindez arra kellett, hogy eljátszhassa, hogy felkötötte magát. Mikor elkészült, ráakasztotta a kötelet a fogasra, ráállt egy sámlira és felvette a zakót. Így várta, hogy jöjjön az asszony. Amikor hallotta, hogy fordul a kulcs a zárban, gyorsan kirúgta maga alól a sámlit és ott lógott a nappali közepén.
A felesége belépett, a látványtól felsikoltott, majd egyből elájult. Hallván ezeket a zajokat, a szomszéd öregasszony áttipegett megnézni, mi a baj. Látta az akasztott embert, valamint az élettelenül heverő feleséget. Majd gondolt egyet, és nekiállt kipakolni a fiókokat.
A férj meg csak lógott ott és persze mindent látott. Fortyogott magában, hogy micsoda szemétség és hogy ő most mit tegyen. Minden erejét összeszedve meglendítette a lábát és fenékbe rúgta a szekrényben matató szomszédasszonyt, aki erre összeesett és belehalt az ijedtségbe. Az ügy bíróságra került, azzal vádolták a férfit, hogy megölte a szomszédját. Az ügyvédnek sikerült őt felmentenie.

Nem sült el a robbanó-fej

Amerika egyik államában történt, hogy a mentősök egy olyan öngyilkos-jelöltet szállítottak kórházba, aki különös módját választotta az örök vadászmezőkre történő átlovagolásnak. A férfi egy kocsmában több nitroglicerin-pirulát nyelt le öt kupica vodka kíséretében. Mikor úgy érezte, hogy az elfogyasztott gyógyszer és alkohol megfelelő eleggyé állt össze, kisétált a szomszédos épület tűzfalához. Innen szállította el a járókelők jelzései alapján kiérkező mentőautó. Mikor a kórházban megkérdezte a kezelőorvos, miért kék-zöld a feje és a mellkasa, a férfi elmondta, hogy többször nekirohant a falnak, várva, hogy a lenyelt nitroglicerin majd felrobban.

Meglepően vakmerő önkéntes tűzoltók

Egyszer tűz ütött ki egy füves mezőn egy farm mellett. A helyiek kihívták a kerületi tűzoltókat, hogy oltsák el a tüzet. A tűz azonban nagyobbnak bizonyult, mint amire számítottak, a tűzoltók nem tudtak megbirkózni vele. Valaki azt ajánlotta, hogy hívják ki a közeli önkéntes tűzoltó-társulatot is. Annak ellenére, hogy erős kétségek voltak azt illetően, hogy az önkéntes brigád felszerelése jelent-e bármilyen segítséget egyáltalán, a hívás megtörtént. Hamarosan megérkeztek a büszke önkéntes tűzoltók egy igen lerobbant állapotban levő öreg tűzoltóautón. Egyenesen a tűz irányába hajtottak, sőt, bementek az autóval a tűzbe és pont a középen megálltak! A tűzoltók villámgyorsan leugráltak az autóról és őrült gyorsasággal elkezdtek vizet spriccelni minden lehetséges irányba. Rövid idő alatt teljesen eloltották a tűz magját és ezzel szétválasztottak a tüzet két teljesen jól kordában tartható részre. Mindezt látva a szomszédos farm tulajdonosa annyira meg volt elégedve az önkéntes tűzoltók munkájával, hogy ott helyben kiállított a tűzoltó brigád számára egy csekket 1000 dollárról. A helyi újság riportere azon nyomban megkérdezte a csapat vezetőjét, hogy mit szándékoznak tenni ezzel a pénzzel. "Azt hiszem ez elég egyértelmű" � válaszolt a főtűzoltó - "Legelőször is mindenképpen megjavíttatjuk a féket a tűzoltóautón."

Leleplező medikaköpet

Történt egyszer a POTE intézményében, hogy az emberi nyál összetételét vizsgálták az ifjú orvostanhallgatók. A mikroszkóp lencséje alá helyezett tárgylemezen helyet foglaló minta képét szép nagy formátumban kivetítették a falra és a prof az illusztráció segítségével magyarázott hosszasan. Egy idő után azonban - az anyag illékony volta miatt - újabb mintára volt szükség. A prof megkérte az egyik csinos medikát, hogy legyen segítségére a hiányzó minta pótlásában. A hölgy a felkérésnek maradéktalanul eleget tett, majd a mikroszkóp alá helyezték ismét a tárgylemezt.
Na ezt a pillanatot a leányzó egy életre megjegyezte... Ugyanis a kép közepén feltűnt egy jól felnagyított, vergődő, egysejtű ostoros...
A leányzó tűzvörösen rohant ki az óráról. A prof nézett utána egy kicsit, majd ennyit fűzött a dologhoz:
"Hát igen. Ideális körülmények között hetekig is elélnek."

Elsősegély piszkavassal

A hazajön az asszony sorozat egyik gyöngyszeme. A szőke nő a fárasztó munkanap után benyit az édes otthon ajtaján, és mit lát, férje a konyhaasztal előtt nagy impulzusszámmal rázza magát, mint aki rossz helyen nyúlt hozzá az amúgy is gyenge szigetelésű vízforralóhoz. Sikoly, mi van veled Béla?!, és válasz nélkül maradt asszonyunk az első keze ügyébe kerülő eszközzel, a nehéz piszkavassal rásóz férje vélhetően rossz helyen matató kezére, hogy megszakítsa az áramkört. Béla üvölt, ép kezével letépi fejéről a walkman fejhallgatóját, amiből egy eszeveszett technoterror szám szól, és úgy néz választottjára, mint aki UFO-t lát. Az orvosi látlelet szerint az eredmény: több helyen szilánkosra tört alkar.

A vőlegény gonosz bosszúja

Különleges formáját választotta bosszúvágya kielégítésének egy megcsalt vőlegény. Lakodalmának csúcspontján, a meleg hangulatú rokoni pohárköszöntők után ő is felállt, hogy szóljon az összegyűlt több mint 300 fős vendégsereghez. Meghatottan megköszönte mindenkinek, hogy eljött az esküvőre, megköszönte a szép ajándékokat, majd a menyasszony szüleihez fordulva, külön köszönetet mondott nekik, hogy pénzüket nem sajnálva fél vagyonukat ráköltötték az esküvőre. Nemkülönben megdicsérte egyik legjobb barátját, milyen sokat tett ezért a feledhetetlen estéért. Ezután megkérte az ünneplő tömeget, hogy mindenki nyúljon a széke alá, és szedje le az ülőke alá erősített levélkét. A násznép kíváncsian nyitotta ki borítékot, és nagy döbbenettel szemlélte a benne rejlő fotókat, amelyen a menyasszony félreérthetetlen pózokban élvezte az életet az imént említett baráttal. Míg a felháborodott násznép a fotók iruló-piruló szereplőit szidalmazta, a friss férj továbbállt a rendezvényről. Másnap első dolga volt, hogy felbontsa házasságot, és megveregesse saját vállát, mert még esküvő előtt felderíttette egy magánnyomozóval a csalfa menyasszony és a hű barát titkos kapcsolatát.

Szimfonikus durrantás

Uruguayban történt egyszer, hogy a Maya Szimfonikus Zenekar basszusharsonása, nevezzük Paolo Esperanzának, kitalálta, hogy emlékezetes módon járul hozzá egy szabadtéri koncert sikeréhez. Az előadás csúcspontjaként meggyújtott egy nagy fény- és robbanóerejű petárdát, bedobta a basszusharsona tölcsérébe, majd a tölcsért betömte egy alumínium hangfogóval. Legközelebb a kórházban tért magához, ahol csalódottan ecsetelte az újságíróknak, hogy másra számított. Eredeti terve szerint egy sziporkázó fénycsóva ívelt volna a zenekar felett, méltó látványt nyújtva a koncerthez. Ehelyett azonban a robbanás kilőtte a hangfogót, ami végigsöpört az ülő muzsikusok sorai között, egyenesen gyomorszájon találva a karmestert, aki összecsuklott, és a közönség első soraiba zuhant. A detonáció energiájának jóval kisebb, ámde koncentráltabb része a másik irányba, a fúvókán keresztül Paolo Esperanza arcába csapott, leégetve ajkait és orrának egy részét, sőt a robbanás erejétől szétnyílt hangszer egy letört darabja leterítette a harmadik klarinétost is. Esperanza végül mégis elmondhatta magárol: a koncert mindenki számára emlékezetes maradt.

A végzetes csizma

Texasban kering egy történet egy cowboyról és a csizmájáról. A fickó, úgy száz évvel ezelőtt lelőtt egy csörgőkígyót.. Mivel a hüllő nem döglött meg teljesen, ráugrott és eltaposta.. Néhány nappal később a férfi rosszul lett és elhunyt. Mikor a cowboy fia felnőtt, mamája átadta a csizmát a fiúnak, hogy vegye fel, de jól becsülje meg, mert ebben halt az apja. A fiú felvette, és néhány nap múlva ő is követte az öreget az örök vadászmezőkre. Az ifjú cowboyt egy özvegy gyászolta, akinek már gömbölyödött a hasa, mert érkezett már a következő férfi a családban. Senki nem fogja elhinni, de mikor felnőtt, ő is megkapta a csizmát. Meg is mondták neki: ez a lábbeli az utolsó emlék apjáról és nagyapjáról, akik mindketten e csizmában dobták fel a talpukat. Ez a fiú is felvette a csizmát, hordta egy-két napig, majd ő is eltávozott az élők sorából. Mikor a halottkém lehúzta a lábáról az ősi családi öltözéket, észrevette hogy egy méregfog szorult a talp és a sarok közé. A fogban elegendő méreg lett volna még több generáció elpusztítására is, ám a cowboy családja ekkorra már kihalt.

Búvártetem a leégett erdő közepén

Egy hatalmas amerikai erdőtűz után történt, hogy a leégett területet vizsgáló tűzoltók egy halott könnyűbúvárt találtak az egyik üszkös faágra akasztva, 3-4 méter magasan. A rendkívül bizarr helyzeten sokat törték a fejüket a szakértők, mire kisütötték: az oltáshoz való vizet az oltásban részt vevő repülőgépek a közeli tóból merítették nagy tartályokkal. Az egyik ilyen merítés során a szerencsétlen búvárt is kihalászták, aki a vízfelszínhez túl közel búvárkodott. Ez egy visszatérő városi legenda, ami a Mag.no.lia című filmben is felbukkant.

Az ellopott rákok bosszúja

Egyszer egy 24 év körüli bolti tolvaj rákot szeretett volna vacsorázni. Így az abc-ben szépen kitömte gatyáját a kis élő állatokkal, majd a kijárat felé sietett. Egészen a kasszáig jutott, ahol a kín térdre kényszerítette, mert a felbosszantott rákok alaposan összevagdosták nemesebb részeit. A lenyisszantott részeket a sebészek még aznap visszavarrták, kivéve egy kisebb darabot. A orvos a műtét után csak ennyit mondott: Ez a lopási akció felért egy csináld magad önkasztrálással. A bolttulajdonos nem emelt vádat a tolvaj ellen, mondván, épp elég büntetés az, amit a rákok mértek a férfira.

Villanykörte a szájban

Egy baráti társaságban elterjedt, hogy a villanykörte úgy van kialakitva,hogy a szádba még csak-csak beveszed, de már nem tudod kihúzni. Kellő mennyiségű alkohol elfogyasztása után fellángolt a felfedezni vágyás szelleme és csakhamar rá kellett jönniük, hogy tényleg nem lehet kihúzni a villanykörtét. Ez először még viccesnek hatott, de miután egy negyed órás probálkozás után sem sikerült kihúzni a srác szájából a körtét, fogtak gyorsan egy taxit és beszáguldottak vele a legközelebbi klinikára. A taxis is csak röhögött rajtuk, és nem bírta elképzelni, hogy nem sikerül kiszedni a villanykörtét. A vicc annyi az egészben, hogy fél óra múlva a taxist hozták be a társai a klinikára, egy villanykörtével a szájában..

Műtét könyékig hájban

Történt egyszer, amikor a műtőbe csak két gyakornok és egy rezidens volt beosztva, hogy egy elképesztően elhízott asszonyság jelent meg a kórházban. Heves alhasi fájdalmakról panaszkodott. Könyékig vájkálva a hájban, hárman megvizsgálták, tanácskoztak, megint megvizsgálták, újra tanácskoztak, képtelenek voltak felállítani a diagnózist. Végül azok gyöztek, akik úgy vélték, hogy vakbélgyulladása van, így aztán az asszonyság pillanatok alatt a mütöben találta magát, ahol is a szó szoros értelmében beborította az egész asztalt.
Meghallván az esemény hírét, hat vagy hét másik orvos is odasereglett, mire a rezidens nekiállt átvágni az egymáson fekvö rétegeket, hogy hozzáférhessen a hasüreghez. Miután többször is megváltoztatták a sebkampó helyzetét, ahogy egyre mélyebbre és mélyebbre hatolt az orvos, hirtelen megállt és beigazította a feje felett függö lámpát. Ezután kért egy fogót, és miközben mindenki várakozással tekintett rá, kihúzott az asszonyságból egy darabka fehér rongyot.
Döbbent csend ereszkedett a kis csapatra, míg csak egy pillanattal késöbb rá nem jött mindenki, hogy a rezidens egészen a mütöasztalig vágott. A páciens hasának hájrétege, terjedelmes teströl lévén szó, elcsúszott balra, s ennek az lett az eredménye, hogy a rezidens elment a hasüreg mellett.

Tökéletességre törekvő öngyilkos

Jacques LeFevrier Franciaországban biztosra ment, mikor úgy határozott, hogy öngyilkos lesz. Felmászott egy meredek sziklára a tengerparton, és egy kötélhurkot tett a nyakára, amelynek másik végét a kőhöz rögzítette. Felhajtott egy pohár mérget, majd meggyújtotta előzőleg benzinnel leöntött ruháját. Ugrás előtt előhúzta zsebéből a pisztolyát is, nekirugaszkodott és ellökte magát. Repülés közben lőtt, de a golyó célt tévesztett, és a kötelet találta el, ami elszakadt. Így szabadon belepottyanhatott a tengerbe. A hullámok eloltották ruháján a tüzet, és a mérget is kiöklendezte magából. Reggel egy halász talált a didergő öngyilkosra, aki beszállította a kórházba. LeFevrier végül hypothermia (kihűlés) következtében halt meg.

Bizalmatlan biztosító

Egy svájci hotelben dolgozó szakács elvesztette egyik ujját egy húsdaráló gép által. Elküldte kártérítési igényét a biztosítónak, ám az (lévén a svájciak meggondolt emberek) biztosítási csalást szimatolt a dolog mögött. Ezért hát elküldte egyik nyomozóját a helyszínre, vizsgálja ki a körülményeket.
Amikor a nyomozó megvizsgálta a helyszínt, kipróbálta a gyanúsított gépezetet is. Az levágta egyik ujját, így aztán a szakács kárigényét megalapozottnak találták...

Bepakoltak a rendőrautóba

Egy csúnya, ködös, novemberi éjszaka két rosszfiú felkerekedett, hogy kifosszák az egyik kis lakótelepi bisztrót. Simán be is jutottak a helyiségbe, se riasztó, se kamera, ezért úgy döntöttek, hogy visznek mindent, ami mozdítható. Egy bibi volt csupán: csak egy sporttáskát hoztak. Telefonáltak hát az egyik taxis ismerősüknek, aki már egy előző betöréskor is segítette őket. A taxis most is cimbora volt, azonnal indult a helyszínre segíteni. A betörők közben összepakoltak, és amikor a ködben meglátták a kocsi féklámpáját kirohantak, feltéptek a hátsó ajtót és beszórtak egy kupac lopott holmit. Nehéz eldönteni, ki lepődhetett meg jobban: a kocsiban ülő kerületi zsaruk, akiket egy közelben lakó értesített, mert fényt látott a boltban, vagy a rosszfiúk, akik későn vettek észre, hogy a kocsi markaja és színe ugyan stimmel, de az oldalán Taxi felirat helyett rendőrségi logo szerepel...

Körözési fotó önként

A nyolcvanas években egy betörőpáros az egyik felnyomott lakásban Polaroid fényképezőgépet talált. Örültek is neki, mint majom a farkának, és uzsgyi, le is fényképezték egymást meg a helyszínen. A fotóamatőrök kedve azonban rögtön elillant, amikor azt tapasztaltak, hogy a fotóik helyett csak üres lapok jönnek ki a gépből. Mérgükben elhajították a keménypapírokat, összepakoltak az értékesnek talált holmikat és odébbálltak. A rendőrök gondolom nem akartak hinni a szemüknek, amikor megtalálták a lakásban a két betörő fotóját, mivel a Polaroid képeknek kell néhány perc, mire megjelennek a papíron... Az így lebukott párosra több mint száz lakásbetörést bizonyítottak rá.

Balkezes bankrablók

1975 augusztusában egy háromtagú banda akarta kirabolni a Skót Királyi Bank Rothesay-ben található fiókját, de sajnos a forgóajtó csapdába ejtette őket. A bank személyzete segített kiszabadulni nekik, amit szépen megköszöntek, majd eltávoztak. Néhány perc múlva ismét megjelentek, és készpénzt követeltek, de a személyzet már nem vette őket komolyan. Amikor 5000 fontot kértek, a főpénztáros hangosan nevetett rajtuk, azt gondolván, hogy ez csak valami tréfa. Ekkor az egyik rabló átugrott a pulton, földet éréskor azonban kificamította a bokáját. A másik két bűntárs megpróbált kereket oldani, de ismét a forgóajtó fogságába estek.

Biztonsági kötés

Egy Los Angeles-i férfinak, akinek rettentő tériszonya volt, egy alkalommal elszabadult a tetőn elhelyezett parabola-antennája. Emberünk legyőzte félelmét, és felmászott a háztetőre, de előbb jó alaposan bebiztosította magát. A derekára kötözött egy jó erős kötelet, átdobta egy gerendán, majd a végét odaerősítette az udvarban parkoló autójának lökhárítójához. Már éppen végzett volna az antenna rögzítésével, amikor felesége kijött a házból frissen összeállított bevásárló-listájával a kezében, és bepattant a kocsiba. Mivel az egyébként rendkívül óvatos férj elfelejtett szólni neki a kötélről, nagy gázt adott és elindult, magával rántva a tetőn keresztül a kapálózó férfit is. Az asszonyt a vadul integető járókelők bírták megállásra, férjét pedig hosszú hetekig kezelték a helyi kórházban.

Harapós mosógép

Sokak szerint Charlottesville-ben történt néhány éve egy középkorú férfival, hogy kimosta magát egy óriás mosógépben. A férfi meg akarta gyorsítani a mosás menetét, ezért felmászott a mosógép tetejére, hogy onnan gyömöszölje bele a szennyest. Küszködés közben véletlenül elindította a gépet, a rándulástól megtántorodott, és mindkét lábával belecsúszott a ruha után a nyílásba. A mosógép elindult, egyre gyorsabban pörgetve tengelye körül a férfit, aki képtelen volt kiszabadítani magát. Sőt kapálózás közben beverte a fejét a mosoda egyik polcába, leverve egy rakás mosóport, ami, ráömölvén a fejére, teljesen elvakította őt. A csörömpölésre beszaladók állították le végül az elszabadult mosógépet. A férfi a legenda puhábbik változata szerint élve megúszta a habfürdőt, ám az inkább nem ismertetett hardcore-verzió ennél kegyetlenebb.

Mesterfogás

A sarkon lakó pasas bevásárolni indult a feleségével szombat reggel. Beültek az autóba, a férj elfordította a kulcsot, de a motor meg s nyekkent. A fickó felnyitotta a motorháztetőt, bekukucskált és látta, hogy szivárog az olaj. Nekiállt megjavítani az autót, a neje meg elment bevásárolni.
Néhány órával később a feleség szatyrokkal megrakodva baktatott felfelé a kocsifelhajtón. Észrevette, hogy a férje lába kikandikál az autó alól. Játékos kedvében volt, végigsimította hát hitestársa combját, és kicsit feljebb szerelmetesen meggyömöszkölte. Aztán elindult befelé, hogy elpakolja a zöldségeket.
Csakhogy amikor belépett a házba, ott találta a férjét, aki éppen egy csésze teát szürcsölgetett. Kirohantak. A szerelő ott feküdt az autó alatt. Az asszonyka bizalmaskodó mozdulatára fel akart volna ugrani, de beverte a fejét és elájult.

A kanári feltámadása

Egy barátom nagymamája kihívta a gázosokat az aberdeeni házába, hogy csináljanak végre valamit a régi, gáztüzelésű kandallóval. Jöttek is a szerelők a megbeszélt napon, és munkához láttak. A nagyi úgy döntött, hogy ő közben elmegy bevásárolni. A szerelők igen trehányan dolgoztak. Le-leejtetták a franciakulcsot a parkettára, összetörtek jó néhány kandallócsempét. Még apróbb tüzek is keletkeztek a kezük nyomán. De a fő baj az volt, hogy ügyet sem vetettek arra, hogy szivárog a gáz. Végül nagy nehezen azért csak összerakták a kandallót, alig néhány anya és alátét maradt felhasználatlanul. Dolguk végeztével rágyújtottak egy bagóra. Ekkor vették észre, hogy a kanári lepottyant az ülőrúdjáról és égnek meredő lábakkal hever a kalicka padlóján. Egy ideje már halott lehetett. Rádöbbentek, mekkora balhé és micsoda kártérítési igény lehet abból, ha az öregasszony hazajőve látja, hjpgy ők elgázosították a kanáriját. Fogtak egy darab drótot, és akis tollas hulla lábacskáit a rúdhoz rögzítették. Aztán összetakarítottak, és már éppen indulni készültek, amikor hallották, hogy fordul a kulcs a zárban. A nagymama belépett a szobába, tekintete a kalickára esett, és elájult. Amikor végre magához térítették, elzokogta, micsoda megrázkódtatás volt számára azt látni, hogy ott áll a rúdon szegény kis kanárija, aki aznap reggel múlt ki.

Kutyaviselő

A legutóbbi választásokon történt, hogy az egyik képviselőjelölt végigjárta körzete lakóit, némi csevegés és agitáció céljából. Épp egy elegáns kertvárosi házhoz ért, ahol a kapun kívül egy randa pitbull terrier vicsorgott rá. Utálta a kutyákat, főleg az ilyeneket. El is bizonytalanodott, becsöngessen-e. Politikusi lelkesedése azonban győzedelmeskedett, és megnyomta a csengőgombot. Nem hiába, mert nagyon barátságos fogadtatásban részesült a ház lakóinál.
Mondták neki, hogy ők mindig is rá meg a pártjára szavaztak, és hogy mennyire örülnek, hogy hozzájuk is eljött. Még egy csésze teára is behívták. Mivel nagyon fáradt volt már az egész délelőtti mászkálástól, elfogadta a meghívást.
Ment a háziakkal együtt a nappaliba, de legnagyobb bánatára a kutyával a sarkában. A dög a szobában is mellételepedett, és békésen vicsorgott, morgott rá.
Ennek ellenére, amennyire ez egyáltalán lehetséges volt, jól esett neki a tea. Igyekezett lelkesen ecsetelni választói előtt a terveit, elcsevegett velük a környékre nehezedő nehézségekről. A kutya egyszer csak feltápászkodott, felemelte a lábát, és teljes lelki nyugalommal, intenzíven a szőnyegre vizelt. A háziak röpke pillantást vetettek rá, majd úgy tettek, mintha mi sem történt volna.
A politikus kissé meglepődött, de mivel senki nem szólt semmit, ő is folytatta a mondókáját. Azért elgondolkozott rajta, miféle támogatói is vannak neki. Mindegy, a szavazatnak nincs szaga.
Idővel azután mindent megtárgyaltak, ő is kihörpintett az utolsó csepp teát, és a távozás hímes mezejére lépett. Volna.
Alighogy kifelé indult a házból, hallotta, hogy utána szólnak:
 - Elnézést, képviselő úr, a kutyáját nem viszi magával?