2010.03.21.
Hogy visszakanyarodjak a témához, aki felismeri a leírtak alapján a taxist, az legyen oly kedves ezt emailben jelezni, mert szívesen írnék egy szívhez szóló levelet a cégének. Tulajdonképpen lehet, hogy enélkül is így fogok tenni, de jobb volna némi pontos infó, hogy ne lehessen elkenni az ügyet. Azt nem tudom, hogy szégyen-e a futás ilyenkor, de egészen biztosan hasznos.
Annyira felháborító dolog történt ma (tegnap - a szerk.) velem, gondoltam megírom. Mai napon du. 4 óra körül bandukoltam hazafelé munkából. Az Etele út északi oldalán a Kelenföldi pályaudvar felé a Bártfai utca túloldalára szerettem volna átkelni mikor is történt, hogy már lelépve a járdáról mentem volna át az út túloldalára mikor megjelent egy bézs vagy pezsgő színű kereklámpás Mercedes tele5taxi.
Lassítás nélkül jött felém. Intettem neki, de nem állt meg és ha nem lépek hátra, valószínűleg elüt. Dühömben tenyérrel ráütöttem a csomagtartóajtó tetejére ami mindenféle nehézség nélkül ment, annyira közel haladt el mellettem a gépjármű.
Ez az eset annyira megviselte taxisunkat, hogy üvöltve szállt ki az autóból, amit persze otthagyott az út közepén, akadályozva ezzel a többi autóst, de ez nem lep meg minket, nap mint nap megteszik a taxisok. Folytatva a történetet, az úr közeledik felém szidva felmenő lemenőimet és fennhangon üvölti, hogy nincs felfestve zebra és lámpa sincsen.
Aki ismeri a környéket tudja, mindenhol körbe panelok és kis utcák, talán még lakóövezet tábla is van kint és a Bártfai egy kis utca fekvőrendőrökkel teletűzdelve, a panelok és a park között halad. Az emberünk odaér hozzám és hangos üvöltözés közepette felszólít, hogy menjünk odébb a nagy nyilvánosság elől és "rendezzük le a vitánkat", miközben ökölbe szorított kezét felhúzza, mint egy bokszoló és látván szándékomat, nem akarok ebbe belemenni, elkezd előttem kalimpálni.
Egy alkalommal el is találja az arcom, de csak súrolja a keze és lehet sajnálatomra nem maradt nyoma sem, mert akkor most fel tudnám jelenteni. Eközben én folyamatosan hátrálok. Mikor eltalál, megunom a dolgot és folyamatos hátrálás közepette eltávolodom.
Gondolva, megunja az egészet továbbáll és folytathatom utamat hazafelé. Említett taxisunk látván, hogy a 150 cm-es testmagasságához tartozó lábhosszúsága és köpcös testalkata nem elegendő ahhoz, hogy tartsa a tempót, visszamegy autójához és elhajt.
Második felvonás:
Pár panellal odébb beér, kipattan a taxiból és most már egy teleszkópos vascsővel (vipera) kezében próbál sérelmének hangot adni. Pár 10 méteren keresztül még próbált követni de valószínűleg kifulladt (pedig én arccal felé háttal haladtam), mert abbahagyta a követésemet.
Az úrról még annyit elárulnék, hogy 40 körüli, fekete tüsi haja van és mindegyik fülében egy egy röhejesen nagy ezüst karika fülbevalót hord.
Hálás lennénk annak az embernek, aki esetleg információval tudna szolgálni az úrról. Utólag megkérdezném, hogy mennyiért vásárolta a jogosítványát. Vagy ilyesmit.
Witaker
Szeretném látni az összes kommentet! (121) Erősen növekszik... :-)
Időközben felhívott minket a kolléga, és jelezte, válaszolt a cikkre. Egyben felhatalmazott, hogy a nevét és telefonszámát, az érintetteknek adjuk ki bátran.
prospero1960 2010.03.21. 22:47:26
Furcsa szembesülni ezzel a lénnyel,kit láttatni kíván a "taxis cikk" írója.
Maradjunk tehát a puszta tényeknél,korom 50 év,magasságom 178cm. Ergo e torz kép melyet rólam láttatni kíván e bájos "áldozat", épp oly álságos és hazug, mint története.
Továbbiakban nem kívánom méltatni ellenfelem jellemét sem szavahihetőségét. Van é az úrnak egy fekete nyelű kése!? Megtetszett é fenyegetni véle, minek utána az autómra ütött, így megtorolván valós vagy vélt sérelmét!? Jogosan kértem é számon nem épp barátságos magatartását!?
-viszolygom minden megmérettetéstől és nem terepem az emailban s blogokban történő személytelen viták. Állok elébe viszont, bármilyen szellemi párbajnak önnel uram, mintegy lezárandó e meddő vitát, mert ön tisztátalan fegyverekkel küzd.
Ön uram az utcán már legyőzetett. S végtelenül röstellem, hogy kollégáimat, a szakmát ezek alapján próbálják azonosítani az önhöz hasonló emberek e torz szemüvegen át.
Nevem és telefonszámom a szerkesztőségben.