Plazmatévé, DVD-lejátszó, digitális fényképezőgép, MP3-as cucc – leginkább állítólag ezeket veszi a hazai polgár nagyobb ajándék gyanánt karácsonyra. S tényleg. Tapasztalataink alapján a plazák óriási műszaki részlegeinek látogatói tegnap is leginkább plazmatévét, DVD-lejátszót, digitális fényképezőgépet és MP3-lejátszót vettek. No meg leértékelt lábmasszírozó készüléket. Ez egy dizájnos fehér műanyag doboz, amelyben állítólag vibrál a víz, most tizenötezer forint helyett hétezer hétszázért. A belvárosi vásárközpontban vitték, mint a cukrot. A sorban előttünk álló tizenhét vásárló közül tizenhárom kosarában ez volt, egy tizennegyedik pedig visszament érte. Már csak olyat kapott, amelynek doboza megviselt. A negyvenes férfi morgolódott, ám nem emiatt tér még vissza történetünkben.

Felértékelt leértékelés

Nagy piros kartonlapok, akciót hirdetve. Mindegyiknél tumultus. A DVD-lejátszóknál kétféle vevőtípus. Az egyiknek kell DVD-lejátszó, még ha a minőségre csekély biztosíték a márka. A másik meg azért veszi, mert szemmel láthatóan elege van az egészből, kell még ajándék, ez meg nagy, nem pofátlanul olcsó, s tán még értelme is akad.

A plazmatévéknél több van szemlélődőből, mint vásárlóból. A tömeg ellenére kissé sem enervált eladófiú folyamatosan és lelkesen magyaráz a tévé képességeiről. Lelkesedést színlelve kérdezünk rá egyes részletekre, kimondottan érdeklődve a lapos képcső egészségre gyakorolt hatásairól. Már említett negyvenes hősünk meggyőző százharminc kilójával félrelépésre késztet. Kérdése egyszerű: mennyi? Egyértelmű válasz nincs, részletfizetésre, hitelfelvételre ösztönöznek. Hősünk visszakérdez: hol? Ott aztán van tömörülés, ahova a fiú mutat, ám a százharminc kiló lendülete utat tör gazdájának.

Fényképen az ajándék

Digitális fényképezőgép. Van belőle rendesen, nem is mind drága. Egy feltűnő listával érkező, kopaszságát előrefésült hajjal sem leplező férfi gondosan végignéz mindent. Aztán fényképez, saját multifunkcionális mobiljával. Nem tudjuk nem követni: uszkve hét perc és a vasaló, a nehezen felismerhető hasznosságú háztartási gép és a monitorpult végigfényképezése után elfogy a türelmünk. Az áruház tegeződő felirataiból önbizalmat merítve megkérdezzük: mégis, miért teszi ezt, netán fogyasztóvédelmi ellenőr? Kiderül, nem az. Tudatos fogyasztó. Családtagjainak potenciális ajándékait lefényképezi, majd borítékba teszi. Ezt kapja a családtag, a borítékban több kép is van, lehet válogatni. Aztán januárban, mikor már dúl a leértékelési hullám, visszajönnek, s valósággá válik a digitális ajándék. Fél áron.

"Ne parenyicát, tévét vegyél!"

A fotósnak csomagolnia sem kell, a többieknek annál inkább. A választék nagy. Van védjegyes papír, ez háromszor annyiba kerül, viszont egyedi ábrák vannak rajta. Van, aki csak díszes zacskót vesz. Közéjük tartozik visszatérő nagydarab hősünk is. Hóna alatt a lábmasszírozót szorongatva vesz le egy nagy, inkább húsvétra, mint karácsonyra való zacskót. Ajándék bele, azt annyi. Mehet a fa alá.

Átható leheletéből érezzük, sikerült plazmatévét is szereznie, mi több, a nagy vételt már sikerült is megünnepelnie. A férfi, ismerős arcra lelve bennünk, bizalmaskodva üvölti: Ne parenyicát, tévét vegyél!

A német spórolás helyett amerikai módra költekezünk

Erős pszichikai nyomás nehezedik az emberekre karácsonykor, a készülődés sok időt, pénzt és energiát emészt fel, ezért mire elérkezik az ünnep, addigra kiütjük magunkat – mondta Németh Erzsébet szociálpszichológus. Szerinte a nyomás korábban is megvolt, ám a jelenlegi gazdasági helyzetben ez még érdekesebb. A németek, ha bajba kerülnek, visszafogják a költekezést, míg az amerikaiaik inkább hitelt vesznek fel. "Mi inkább az amerikai példára hasonlítunk, a társadalmi nyomás pedig olyan erős, hogy sokan erőn felül költenek, legtöbbször presztízst jelentő tárgyakra" – jelentette ki a szociálpszichológus. Hozzátette, hogy a karácsony előtt várakozás az egész keresztény kultúrában erős, de a magyarok hajlamosak túlzásba vinni. Abból a szempontból is hasonlítunk az amerikaiakra, hogy rengeteget tévézünk – mondta Németh Erzsébet. A reklámok pedig fogyasztásra serkentenek, emiatt vagyunk ennyire kitéve a karácsonyi nyomásnak. Azzal pedig, hogy sokan televíziót vesznek karácsonyra, bezárul az ördögi kör. A szociálpszichológus azt javasolja, puritánabb ajándékkal lepjük meg szeretteinket. Példaként említette az északi országokat, ahol az számít értéknek, ha továbbadják a fölöslegessé vált babakocsit. Magyarországon viszont az dívik, hogy mindenből a legdivatosabbat kell megvenni, ami szebb és jobb, mint a szomszédé. Németh Erzsébet az egyensúlyra hívta fel a figyelmet: szerinte nem kell mindenkinek ajándékot barkácsolnia, ha viszont vásárolunk, akkor azt mértékkel tegyük.

Szerkesztette: Köves Pál; közreműködött: Both Eszter, Jász Annamária, Máté T. Gyula (áruházi riport), Smanykó Igor, Suhajda Zoltán (piaci riport)

• A fenyőpiacon a darabár és az alkudozás a divat
• Többek szerint a megszorítások ellenére többet költünk
• Jótékonysági főszezon
• Szótár