2006.01.21.
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelentése
A magyar légtér egyik legsúlyosabb és a tizenhárom éve önálló Szlovákia fegyveres erőinek eddigi legnagyobb légi szerencsétlensége történt január 19-én este nem sokkal fél nyolc után. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce községtől mintegy 6 kilométerre észak-keletre, a magyar-szlovák határtól mintegy 10 kilométerre a Borsó-hegy erdős tetejére zuhant a szlovák légierő AN-24 típusú kétmotoros szállító repülőgépe. A gépen összesen negyvenhárman tartózkodtak. A katasztrófát csak egy ember élte túl.
A repülőgép szerencsétlenséggel kapcsolatban a BM Sajtó- és Kommunikációs Főigazgatósága tájékoztatót adott ki. Eszerint az AN 24 típusú kétmotoros szlovák repülőgép Prsitinából Kassára tartott. A repülőgép a Hungarocontrol által kiadott átrepülési engedéllyel
rendelkezett. 19 óra után néhány perccel lépett a magyar légtérbe. A földi irányítással nem sokkal este fél nyolc után szakadt meg a rádiókapcsolat. A térségben tartózkodó másik repülőgép jelentése szerint a gép lángolt. Az ORFK ügyelete 20 óra után értesítette a légibalesetek kezelésében érintett szervezeteket. A légi felderítés kb. 21 órakor találta meg a járművet. Az elsődleges mentési munkálatokat nehezítették a terepviszonyok (700 m-es magas hegység), az 50 cm magas hó, az éjszakai rossz látási viszonyok és a nagy hideg. Dr. Lamperth Mónika belügyminiszter már csütörtökön késő este tájékoztatást adott a lezuhant
szlovák katonai repülőgép roncsainál végzett kutatásról és mentésről. Telefonon beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Sólyom László köztársasági elnökkel, Juhász Ferenc és Kóka János miniszterekkel, valamint szlovák kollégájával, Vladimir Palko-val. A belügyminiszter asszony együttérzéséről biztosította szlovák kollégáját, részvétét fejezte ki az elhunytak miatt, és ígéretet tett arra, hogy a magyar hatóságok mindent megtesznek a gyors kivizsgálás érdekében. Dr. Lamperth Mónika rámutatott, hogy minden érintett szervezet nagy erők bevetésével dolgozik a szerencsétlenség helyszínén, és a mentésben az érintett szlovák szervezetek is részt vesznek.
Január 19-én, csütörtökön már a késő esti óráktól kezdődően a repülőgép-szerencsétlenség helyszínén tartózkodott Rétközi Ferenc tű. ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője és több munkatársa. Szintén a helyszínen tartózkodott és részt vett a mentési munkálatok irányításában, szervezésében dr. Tatár Attila tű. vezérőrnagy, a BM OKF főigazgatója. A környező települések: Encs, Kazincbarcika, Szendrő, Sátorlajaújhely tűzoltói több váltásban dolgoztak a kárhelyszínen.
A legkorábban a viszonylag közeli Encsről érkeztek a lánglovagok. Ez azért érdemel említést, mert rendkívül nehezen megközelíthető helyre zuhant a szlovák repülőgép. Hejce zsákfalu, mögötte már csak magas hegyek vannak. A község északi végéből induló keskeny, meredek, kacskaringós hegyi úton a katonai teherautók is csak lépésben tudtak haladni. Már amikor nem csúszkáltak visszafelé. Valamivel jobban bírták a rendkívül nehéz terepet a katasztrófavédelmisek, a tűzoltók terepjárói. (Mivel az egész környéket lezárta a rendőrség és a határőrség és a kárhelyszínre is csak ez az egy, majdhogynem használhatatlan földút vezetett) újságírónak e kis hazában talán még soha nem volt olyan nehéz eljutni egy esemény színhelyére, mint itt Hejce határában a Borsó-hegyre. A katasztrófa színhelyére siető tűzoltók a félúton álló vadászház mellett hagyták a gépjárműfecskendőket. Terepjárón haladtak tovább a mintegy hétszáz méteres magaslat felé, amelynek a tetejére zuhant a gép, és poroltókkal oltották el a még lángoló roncsokat. Az AN-24-es több száz méteres hosszban és mintegy harminc méteres szélességben tarolta le a fákat, miközben a fatörzsek összegyűrték, -törték a gép szárnyat, törzsét és a fa és a fémtörmelék együtt égett, miután minderre ráfröccsent
a belobbanó üzemanyag. A fa és fém e gyilkos darálója okozhatta a legtöbb ember halálát. A tűzoltók, akik részt vettek az áldozatok kutatásában, kiemelésében a roncsok közül, elmondták, hogy a legtöbb áldozatnak az égési sérülések nélkül is - vagyis azokat leszámítva is – az élettel összeegyeztethetetlen, rendkívül súlyos sérülése volt. A roncs hátsó vezérsíkja előtt mintegy húsz méterre nagy kiterjedésű erdei tisztás terül el. Ha szerencsésebb esetben itt közelítette volna meg a földfelszínt a gép, a személyzetének talán még maradt volna némi manőverezési lehetősége, és valószínűsíthetően kevesebb lett volna az áldozatok száma. (Persze, sajnos, ennek most már nincs jelentősége, és mit sem változtat a rettenetes tragédián.)
A tűzoltóknak még pénteken napközben is a roncsokkal összegyűrt, összegabalyodott faágak és -törzsek szétfűrészelése adta legtöbb munkát. A kivezényelt rendőrök is segítettek a roncsdarabok felkutatásában, összegyűjtésében. Ezekből péntek délutánra már egy óriási halmazt hordtak össze az egyenruhások. A katasztrófa okainak kiderítése szempontjából
fontos, hogy megtalálták a gépnek azt a részét, amely az AN-24-es egyik fekete dobozát tartalmazta. Az ezzel kapcsolatos munkálatokat Mihály Péter ezredes, a HM Katonai Légügyi Hivatal főigazgatójának helyettese irányította. Kollégájával, Zdeno Bielik ezredessel, a szlovák vezérkar repülésbiztonsági osztályának a vezetőjével egyeztettek a vizsgálati anyagok, dokumentumok gyűjtésének, cseréjének átadásának, fordításának ezernyi apró részletkérdéséről. Pénteken, késő délután, amikor már kezdett szürkülni, született a közös döntésük, hogy szombat reggel folytatódnak munkálatok, s addig is a rendőrség biztosítja a helyszínt. A katasztrófa esetleges okaival kapcsolatos újságírói kérdésre mindketten más-más nyelven, de szinte szóról-szóra ugyanazt válaszolták: most még korai lenne erről bármit feltételezni, hisz a vizsgálat még a kezdeténél tart. Arra a felvetésre, hogy mi lett volna, ha marad még egy kis magassági tartalék, hogy a tisztás fölé érjen a repülőgép, Bielik ezredes röviden válaszolt: „Ha valami váratlan és súlyos műszaki hiba okozta a katasztrófát, akkor aligha volt sok választási és manőverezési lehetősége a személyzetnek. De egyelőre nem lehet tudni, miért csökkent ilyen végzetesen a repülés magassága. A gép mindkét pilótája tapasztalt
szakember volt, egyikük korábban vadászpilóta volt. A gép navigációs rendszerét nemrég új korszerű berendezésekkel modernizálták, és a repülőgép tudomásunk szerint megfelelő műszaki állapotban volt”.
Nem sokkal a mentési munkálatok kezdete után nyilvánvalóvá vált, hogy csak egy túlélője van a hejcei repülőgép-katasztrófának. Őt még csütörtök éjjel egy kassai kórházba szállították. A róla szóló hírek szerint állapota súlyos, de nem annyira életveszélyes, mint ahogy azt a katasztrófáról megjelenő első tudósítások jelentették.
Péntek délután Kohánka István, pv. alezredes, a Borsod -Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjének helyettese összegezte röviden a helyszínen az addig elvégzett munka részeredményeit: „Mostanra az összes elhunyt személyt megtalálták, összegyűjtötték és jelenleg a szállításuk van folyamatban. Továbbra is a szemlebizottság vizsgálja a helyszínen maradt géproncsokat. Természetesen kutatják az okát, hogy miért zuhant le a repülőgép. Mindezeknek az elszállítása történik meg várhatóan vasárnap délután, az esti órákig. Nyilvánvaló, hogy a terület továbbra is le lesz zárva, és szombaton is kettes kiemelt fokozatban folytatják a tűzoltók a gép törzsének a kiszabadítását.
Részünkről mi logisztikai biztosítással is igyekszünk segíteni az itt együttműködő kollégáknak. Egyebek mellett azzal is, hogy most éjszakára sátrat állítunk, a fűtést rendezzük, teát, ételt biztosítunk. Jelenleg sötétedésig tudnak dolgozni. Szombaton reggel hét órakor kezdődik újra a munka.”
Hírforrás: OBJEKTÍV Hírügynökség