Mit kezdjünk a náthával? - 1. rész

2006.11.10.

Aktuális!
Minden a didergéssel és a tüsszögéssel indul, egyre nehezebbnek érezzük a fejünket. A duzzadt nyálkahártyánk miatt alig kapunk levegőt, fájdalom nyillal a koponyánkba, szemünk könnyben úszik, fáj a torkunk és köhögünk. Sajognak a végtagjaink. Levertek vagyunk és lázasak. Ez a közönséges nátha. Mit tehetünk ellene? Sorozatunk első részében az okokra derül fény.

A közönséges nátha az emberi faj egyik leggyakoribb betegsége. A felnőttek évente 2-4-szer fertőződnek, csecsemők és kisgyermekek 6-10 megfázáson esnek át egy esztendőben. Egy 75 éves férfi körülbelül 200 közönséges náthafertőzést kapott életében; mindenki legalább két-háromévnyi időt tölt élete során közönséges nátha miatt betegen. A közönséges nátha olyan széles körben elterjedt fertőzés, hogy alig akad emberi élőlény, akinek sikerült elmenekülnie előle. Ahogy öregszünk, annál gyakrabban leszünk náthások, az immunrendszerünk annál többet tanul, és egyre többféle antitestet lesz képes termelni a megfázás során. Azonban ez mégsem elég, mivel a náthát több mint kétszáz vírusfaj is előidézheti. Így hiába esünk át rajta egyszer, újra és újra megkapjuk.

A közönséges nátha tüneteit több mint kétszáz különböző vírus okozhatja. A rhinovírusok (orrvírus) 30-50 százalékban tehetők felelőssé. További vírusok, mint például a coronavírus, légúti óriássejtes vírus (RSV), az adenovírusok, parainfluenza vírusa és az influenzavírus szintén nátha-szindrómát okoznak. A sokféle kórokozó nagyon hasonló tüneteket eredményez, így nincs mód arra, hogy ez alapján azonosítható legyen a konkrét vírus. A metapneumo vírusát 2001-ben fedezték fel, és minden bizonnyal még számtalan kórokozó várakozik azonosításra.