Magyarországon a halálos kimenetelű közúti balesetek 45 százalékáért a gyorshajtás okolható. Ma már léteznek olyan automatikus sebességmérők, amelyek emberi beavatkozás nélkül is képesek rögzíteni a szabálysértés helyét, idejét és összes körülményét. Csakhogy az autótulajdonosok több mint fele a rendőrség megkeresésére - a kérdéses időpontban ki vezette az autóját - azt feleli, hogy valószínűleg valamelyik hozzátartozója, akire azonban a törvény értelmében nem köteles terhelő vallomást tenni. Az ilyen esetek lennének megelőzhetők az objektív felelősség elvének meghonosításával: ha nem sikerül a szabálysértőt azonosítani, a tulajdonos a felelős a szabálysértésért. Franciaországban e jogintézmény bevezetésével (és egyidejűleg az automatikus sebességmérők számának jelentős növelésével) néhány év alatt 40 százalékkal csökkentették a halálos közúti balesetek számát.

A GKM megteremtené a magántőke bevonásának a lehetőségét a sebességmérésbe is. A BM korábban azt javasolta, hogy az önkormányzatok általános szabálysértési jogkörét terjesszék ki egyes közlekedési szabálysértésekre, köztük a gyorshajtás szankcionálására is. A szabálysértési bírság egy része a szabálysértés elkövetési helye, illetve az elkövető lakhelye szerint illetékes helyhatóságok kasszájába folyna be. A Népszabadság információja szerint a bírságbevételek ilyetén módon történő elosztását rendőrségi körökben (is) aggályosnak tartják. Ráadásul máris megfogalmazódott az igény: ha az önkormányzatok megkaphatják az általuk kivetett bírságbevételek egy részét, kaphassa meg azt a rendőrség is.

A GKM kormány-előterjesztése értelmében 2006. második fél évétől csakis ABS-szel szerelt új autókat lehetne forgalomba hozni Magyarországon. Az Európai Autógyártók Szövetsége már korábban vállalta, hogy 2006. július elsejétől a 2004-ben csatlakozott országokban sem értékesít blokkolásgátló nélküli autókat. Az intézkedés így csak a közösségen kívüli autógyártókat érintené. A GKM számításai szerint az ABS utólagos beszerelésével átlagosan 70-100 ezer forinttal drágulnának az autóik. Már május végétől minden 3500 kilogrammnál kisebb gépkocsinak kötelező tartozéka lenne a tűzoltó készülék, amitől az ütközések során keletkező tűzben elhaltak számának drasztikus csökkenését várják. A gyalogosok és a kerékpárosok védelme érdekében a tárca felveti a láthatósági mellény (fényvisszaverő mellény) és fejvédő sisak használata kötelezővé tételének lehetőségét is. A mellény 700-1000, a sisak 4000-6000 forint, ami - a tárca szakértői szerint a kerékpárok 20-60 ezer forintos árához képes nem jelent jelentős többletkiadást, ugyanakkor használatukkal jelentősen csökkenhet a kerékpáros- és gyalogosgázolások száma. Ezt az elképzelést erős fenntartásokkal fogadták azok a közlekedésbiztonsági szakemberek, rendőrök, akik az elmúlt évtizedekben azt nem tudták elérni, hogy sötétedés után csakis szabályosan kivilágított kerékpárral közlekedjenek az emberek.

Lakott területen kívül az utasok számára is kötelező lesz a biztonsági öv használata a buszokon - legalábbis azokon a korszerű járműveken, amelyekre azokat gyárilag felszerelték.

A GKM elképzelései között szerepel továbbá egy "közlekedésbiztonsági úthálózat-menedzsment kialakítása, amelynek a célja a baleseti gócpontok, a nagy kockázatú útszakaszok felmérése. Az előterjesztésből nem derül ki, hogy miért van erre szükség, amikor a rendőrség - mint arról az ORFK az elmúlt években több sajtótájékoztatón is beszámolt - pontos nyilvántartást vezet a legveszélyesebb utakról, útszakaszokról és kereszteződésekről. Ám, amikor a különösen balesetveszélyes utak vagy kereszteződések lezárását, átalakítását kezdeményezik, az adott út kezelője pénzhiányra vagy a kialakult közlekedési szokásokra (a közlekedők igényére) hivatkozva, rendre elutasítja a kérelmet.