Két számjegyű bérnövekedés

2006.02.19.

Nincs oka panaszra az átlagmagyarnak
A nettó nominális átlagkereset két számjegyű növekedése a nemzetgazdaságban, tovább nyíló bérolló a költségvetési és a versenyszféra, illetve a szellemi és a fizikai dolgozók között, királyian megfizetett pénzügyesek: a korábbi évekhez hasonlóan alakultak tavaly a jövedelmek. 2002 óta harminc százalékkal nőtt a reálbér.

Nincs oka panaszra az átlagmagyarnak: 103 ezer forintot vihetett haza havonta a tavalyi év átlagában, 10,1 százalékkal többet, mint 2004-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. Az infláció eközben éves átlagban mindössze 3,6 százalék volt, így a nettó reálkereset 6,3 százalékkal emelkedett. 2004-ben a nettó reálbér egy százalékkal csökkent, 2003-ban viszont 9,2, 2002-ben pedig 13,6 százalékkal emelkedett. Az elmúlt négy évben tehát valamivel több mint harminc százalékkal nőttek a reálkeresetek.
Az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is több pénzt vihettek haza a költségvetési szektorban dolgozók, mint a versenyszférában foglalkoztatottak, sőt a jövedelmi olló még nyílt is – derül ki az adatokból. Előbbieknek átlagban havi 114 ezer forintot utalt át vagy fizetett ki költségvetési foglalkoztatójuk, ez 13,7 százalékos növekedést jelent 2004-hez képest. A versenyszférában dolgozók havi 98 ezer forinttal duzzaszthatták a családi kasszát, 8,4 százalékkal többel, mint az előző év átlagában.
Folytatódott a szellemi foglalkozásúak jövedelmének elszakadása a fizikai dolgozókétól: míg előbbiek nettó reálkeresete 11, utóbbiaké 8,3 százalékkal emelkedett 2005-ben az előző évihez képest. A szellemi foglalkozásúak nettó 134 ezer, a fizikaiak nettó 76 ezer forintot kerestek tavaly. Ez 76 százalékos különbséget jelent (ennyivel kerestek többet 2005-ben a szellemi foglalkozásúak); 2004-ben és 2003-ban ez az arány 74, 2002-ben pedig 73 százalék volt. Az ágazatokat tekintve a pénzügyi szektorban dolgozókat fizetik meg a legjobban: tavaly havi átlagban 198 ezer forintot tehettek zsebre. A második helyezett vegyiparban 129, a harmadik villamosenergia-ágazatban pedig 128 ezer forintot. A legalacsonyabb béreket a textiliparban (65 ezer forint/hó) és a vendéglátásban (71 ezer forint/hó) fizették 2005-ben. A legnagyobb nettó reálbér-növekedést tavaly az oktatásban dolgozók érték el, 14 százalékkal vihettek többet haza, mint 2004-ben.

Szótár

Nominális bérváltozás: a kereset tényleges változása
Reálbérváltozás: a kereset változása az inflációval korrigálva
Bruttó bérváltozás: a kereset változása adóhatás nélkül
Nettó bérváltozás: a kereset változása az adóhatás figyelembevételével

Molnár Sándor

Magyar Hírlap Online