Közúti baleset esetén, álljunk meg a járművel és győződjünk meg arról, hogy történt-e személyi sérülés. Személyi sérülés esetén a mentőket és a rendőrséget mindenképpen értesíteni kell. A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és gépjármű azonosításához és a kötelező felelősségbiztosítás fennállásához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. A helyszínen ki kell tölteni az európai baleseti bejelentőt mindkét jármű vezetőjének aláírásával igazolni az adatok valódiságát. A bejelentő helyes kitöltése a „lelke” az egész folyamatnak, ugyanis ha rosszul töltjük ki, akkor nem sok jóra (és pénzre) számíthatunk a biztosító részéről. Az érintettek a bejelentő egy példányát vegyék magukhoz. Ne feledkezzünk meg az esetleges tanúk nevének és lakcímének feltüntetéséről sem! Ha arra lehetőség van, készítsünk fényképet a baleset helyszínéről. A bejelentő kitöltése alkalmával a vezető személyére és a járműre vonatkozó adatokat a személyigazolvány, a forgalmi engedély, a jogosítvány és a biztosítási fedezet fennállását igazoló okmány adataival ellenőrizni kell. Ezzel az esetleges későbbi vitákat és a valótlan adatok használatát előzhetjük meg. A rendőrséget akkor is érdemes értesíteni, ha személyi sérülés nem történt, de az anyagi kár jelentős, vitás a felelősség kérdése, vagy a balesetnek külföldi részese van. Ha a balesetben részes valamelyik fél rendőri intézkedéshez ragaszkodik, az érintettek kötelesek a rendőr megérkezését megvárni. A helyszínt a rendőr engedélyével hagyhatjuk el. Az alapszabály az, hogy a balesetet a károsult és a károkozó is köteles - a baleseti bejelentő bemutatásával - a biztosítójánál 8 napon belül bejelenteni és köteles a biztosító által kért felvilágosítást megadni. A károsult 30 napon belül köteles kárigényét a biztosítónak bejelenteni. Ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt 30 napon belül a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Irodájának kell bejelenteni. A külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani. A biztosítónak a káresemény bekövetkezésével, a felelősség megállapításával, a kárügy elbírálásával kapcsolatos kérdéseire a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a kárbejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. Amennyiben a biztosított ezen kötelezettségeinek nem tett eleget és emiatt lényeges kérdések kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet kártérítési kötelezettsége alól.
Amennyiben a rendőri intézkedést követően vizsgálat indul, akkor a vizsgálat lezárásáig (amely akár néhány hónapot is igénybe vehet) kártérítésre nem számíthatunk.

Ha nincs biztosítás:
Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzembentartó a bekövetkezett káreseményt 8 napon belül köteles az Irodának bejelenteni. A Belügyminisztérium adatai alapján a negyedévente érvényes biztosítással nem rendelkező járművek száma 100-120 ezer darabra tehető, ami éves viszonylatban a magyarországi teljes járműállomány 7-8 százaléka. A gépjármű-felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet minden üzemeltetőnek kötelezően előírja a biztosítás megkötését, mégis előfordul hogy egy esetleges baleset után a vétlen fél biztosítatlan károkozóval szembesül. Ez azonban nem csak szándékos díjkerülés esetén történhet meg, hiszen a kötelezőt minden értesítés nélkül felmondja a cég, ha a szerződő a díjfizetési határidő után 30 napig nem fizeti, így egy rendszeres díjfizető figyelmetlensége esetén a szerződést és vele együtt a bónuszt is elveszítheti. Biztosítás nélküli károkozó esetében egyébként a számlát a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) fizeti, egy erre a célra létrehozott garanciaalapból. Ezt a kártalanítási számlát a piacon jelen lévő biztosító társaságok töltik fel piaci részesedésük arányában. Az év végére az alapnak nullszaldósra kell kijönnie. A számla évente 2,3-2,5 milliárd forint kifizetést teljesít, amely nagyjából ötezer esetet jelent. Ez az összeg azonban nem teljes egészében terheli a biztosítókat, ugyanis a MABISZ minden esetben 8 napon belül kezdeményezett peres eljárásban próbálja meg behajtani a károkozótól az összeget, majd fizetési meghagyást kezdeményez bírósági úton, legvégső esetben pedig végrehajtóhoz folyamodik. A behajtási hatékonyság azonban így sem éri el a 40 százalékot.

Forrás: HírTv

• Még több hír