A kisvállalkozásoknak nem magától a kétszeres tehertől, hanem az adórevizortól kell félniük (fotó: Soós Milán)

A Budapesti Vegyiművek Zrt.-nél egyáltalán nem aggódnak amiatt, hogy szeptembertől legalább a minimálbér kétszerese – az idén 125 ezer, jövőre 131 ezer forint – után kell majd társadalombiztosítási járulékokat fizetni. A cégnek ugyanis emiatt egyetlen fillér többletköltséggel sem kell számolnia. A 280 fős összlétszámon belül harmincan keresnek bruttó 125 ezer forint alatt, és a parlament előtt lévő pénzügyi törvénycsomag szerint mindegyikük esetében mentességet kap a cég a dupla járulékalap alól – mondta lapunknak Zékány József, a társaság munkaerő-gazdálkodási vezetője.

A vegyipari céghez hasonlóan más foglalkoztatóknak sem kell aggódniuk, ahogy a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai és a főállású egyéni vállalkozók is nyugodtan hátradőlhetnek. Félreértés ne essék: a benyújtott törvényjavaslat szerint a minimálbér kétszerese utáni járulékokat elvileg mindenkinek meg kell fizetnie. Ám a gyakorlatban a 125 ezer forintos járulékalapot képező jövedelem alatt kedvezményt lehet kérni. Ennek maximális összege éppen az egyszeres minimálbér társadalombiztosítási terheivel egyezik meg, így pontosan a mostani összegre csökkenthető a járulékteher. Vagyis inkább mentességről, mint kedvezményről lehet beszélni.

Ráadásul a mentesség alanyi jogon jár mindenkinek – tudtuk meg a Pénzügyminisztériumtól (PM). Ehhez a munkáltatóknak például csak annyit kell tenniük, hogy augusztus 31-ig bejelentik az adóhivatalnak azon dolgozók nevét, akiknek a bére nem éri el az idén a 125 ezer forintot, jövőre pedig a 131 ezret. Ha szeptember után új dolgozót vesznek fel, akkor 15 napon belül szintén be kell jelenteniük, ha a bér a mentességi küszöb alatt marad. A bt.-k személyesen közreműködő tagjainak és a főállású egyéni vállalkozóknak szintén alanyi jogon jár a mentesség, így folytathatják az eddigi gyakorlatot: csak a minimálbér után fizetik meg a társadalombiztosítási járulékokat.

Felvetődik a kérdés: ki fizet majd a minimálbér kétszerese után járulékokat? "Legfeljebb azok, akik önként nagyobb mértékben akarnak hozzájárulni a társadalombiztosítás finanszírozásához" – adja meg a választ Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke. Pedig bőven volna kitől magasabb járulékterheket elvárni: a kormány becslései szerint másfél millióan vannak minimálbérre bejelentve Magyarországon, ám ebből négyszázezerre tehető a valóban ennyit keresők száma.

Ez felvet egy újabb kérdést: tényleg önkéntességi alapon vár a kormány a járulékalap kiszélesítésétől az idén húsz-, jövőre pedig nyolcvanmilliárd forint többletbevételt az államkasszába? A PM szerint nem erről van szó, hiszen az adóellenőrzést is szigorítják ezen a téren. Az adórevizoroknak fel fog tűnni például, ha egy jól fizető szakmában vagy poszton csak minimálbérre van bejelentve valaki. A klasszikus példa szerint kilóg a lóláb, ha egy cégnél az ügyvezető és a portás is a minimálbér után fizet járulékot. Márpedig az adóhatóságnál több szálon is összefutnak az adatok egy-egy adózóról, így össze tudják rakni a képet. Az adószakértők szerint azonban az APEH-nél eddig is összefutottak a szálak, csakhogy a gyakorlatban az adóhatóságnak meg kellene tízszereznie magát, hogy ellenőrizze az érintetteket.

Márk Edina