Nem haboznak, mosnak

2007.03.28.

- Hagyja békén! Tiszta!
- tiltakozott a fiatal nő a volán mögött. - Nem tiszta az, lemosom - válaszolta fiatalember, és már emelte is az ablaktörlő lapátokat. Ő nem habozott, a szélvédő viszont erősen. Aztán néhány rutinos mozdulattal lehúzta a szürkés trutyit az üvegről, és tartotta a markát. A nő pedig fizetett.

Újabban ismét mindennapos jelenet ez a forgalmas fővárosi kereszteződésekben. Mint avar alól a hóvirág, úgy nőnek ki a flaszterből az ablakmosók, ha jő a kikelet. A Thököly út és a Hungária körút sarkán, vagy a Nyugati téren szinte reggeltől estig az út mellett tanyáznak az önkéntes takarítók, sajátos szimbiózisban élve a szórólap-osztogató diákokkal és az újságot kínáló hajléktalanokkal. De amíg az előbbi két szolgáltatást az autósok többsége elviseli, addig az ablakmosók ténykedése nem arat sikert.

Pedig általában nem okoznak semmi kárt. Csak kellemetlenek, ahogy kiemelik a benzinkutak leltárából hiányzó szivacsos-gumis készségeiket a mocskos vödrökből, amelyekben soha nem cserélnek vizet. Szemükbe nézve még egy szentben sem ébredne bizalom. Kikerülhetetlenek. Hajolnak, feleselnek, húznak, kérnek..., már ha kérés az ilyen.

A Thököly út és a Hungária körút kereszteződésében, a kifelé vezető sávok mellett mindig négyen-öten állnak. Hárman mosnak. Az alacsony vörös lánynak és a még alacsonyabb férfinak jutnak a személykocsik. A kisteherautók és a mikrobuszok a bő nadrágos, hátul simléderes, a Harlemlakókat majmoló nagyobb darabéi. Egy piros jelzésbe átlagosan két szélvédő fér bele. Ha vita kerekedik, csak egy. Tarifa egy ötvenes, százasért kijár a főnök megszólítás, húszasért a szájhúzás, éppen olyan, mint a kétszázas bankóért, ha visszakér belőle a sofőr, aki úgyse tudja kivárni, hogy lámpaváltásig előkerüljön a visszajáró.

A sofőrök többsége próbál védekezni. Golyó stratégiája a legjobb. Golyó finoman szólva is termetes, nevét fejéről kapta, vastag alkarján kígyó tekergődzik élete végéig. Mindig valamilyen szakadt autóval jár, amelyen sosem tiszta semmi, legkevésbé a szélvédő. Autóit mindig egyetlen mozdulattal tuningolja. Ablakmosó spriccnijét annyira forgatja el, hogy lehessen locsolni a lányokat a megállók mellett elhaladva, de szívesen spriccel rendőrt, robogóst és óvodáscsoportot is, ha útjába akadnak. "Mosni akarsz? Akkor én is!" - mondja, ha közelítenének felé a szivacsosok, akik a látványnak engedelmeskedve, üzembiztosan értékelik tréfaként, ha képükbe spriccent Golyó.

A legtöbb autós persze a túlélésre játszik. A rábeszélés, tiltakozás, kérés, felszólítás általában nem ér semmit. Kisebb termetű mosók ellen férfiak és harcos amazonok szájából hatásos a "Meg ne próbáld!" vagy az "Eszedbe se jusson!" szigorú felszólítás. Egy idősebb nő a sor elején azonban hiába int, hogy nem kérné, a férfi már habozza is a szélvédőt. A bekapcsolt ablaktörlőre a lapátok kihajtása a válasz. A nő mehet majd tovább orra előtt a szürke habbal és a kihajtott ablaktörlőkkel. A mögötte álló jól szituált ember a nagy értékűben inkább előre fizet, csak ne mossanak.

A rutinosabb autósok eredetileg a koldusokkal szemben fejlesztették ki stratégiájukat. A tilosban nem állnak a másik mögé, kihagynak egy-két kocsinyi helyet, és csak akkor csorognak előre, amikor a zaklató az autójuk mellé ér. Erre a módszerre azonban gyakran válasz a dísztárcsa lerúgása vagy a hátsó szélvédő leköpése, ami egyben arra ösztönzi a következő autóst, hogy a parkolásra félretett apróért nyúljon.

Legjobb védelem mégis fehér autón a kék csík, kiegészítve a rendőrség felirattal, amelynek mágikus ereje van. A Nyugati térnél néhány percen belül két járőrautó is megáll, de szélvédőjüket - hogy, hogy nem - tisztának ítélik a mosók. A rendőrök ügyet sem vetnek rájuk. A Hungárián az ablakot letekeri a sofőr, szót is vált a nagyobb darab baseballsapkással, de valójában nem történik semmi. Járőrkocsi tovahalad.

Pedig a "tényállás" világos. Kisebb fokú közlekedési szabálysértés, hiszen gyalogos az úttesten legfeljebb a zebrán tartózkodhat legálisan, illetve ha nincs kijelölt gyalogátkelőhely, máshol is átmehet az úton, kellő sietséggel és körültekintéssel. Kocsik között balettozni azonban szigorúan tilos, kéjhölgynek éppúgy, mint szórólapos diáknak és hajléktalannak. Szécsi Tibor őrnagy, a közlekedésrendészet alosztályvezetője elmondta, hogy ilyentájt a közlekedésrendészet szervez ellenőrzéseket, és nem ritka, hogy a felszólítás után, a helyszínre visszatérve a tevékenység folytatása miatt elő is állítják a szélvédőmosókat. A kiszabható bírság maximális tétele 30 ezer forint lehet, ám ez sem riasztja el a mosókat.

Példa volna rá, miként lehet kezelni a mosókat. Majd egy évtizede Budapest vendége volt William J. Bratton, New York egykori főkapitánya. Arra kérte őt Giuliani, a metropolis polgármestere, hogy a főkapitány első dolga legyen eltüntetni a Manhattanre bevezető tizenkét útról a szélvédőmosókat. Valamennyi útvonal - ahol naponta 350 ezer autó közlekedik - hídját és alagútját megszállták a fiatalok, akiknek eleinte sokan fizettek a szolgáltatásért, ám egy idő után elszemtelenedtek, és egyre agresszívabbá váltak. Bűncselekményt azonban nem követtek el. Mégis féltek tőlük a kocsiban egyedül utazó nők, a gyerekes kismamák, sőt a férfiak is. Jelenlétük már anynyira feltűnő volt, hogy sokan javasolták: a város jelképének, a Szabadság-szobor figurának a kezében a fáklyát szélvédőmosó szivacsra kellene cserélni. A főkapitány felmérette a helyzetet. Kiderült, hogy mindössze hetvenöt fiatalember tartotta szorongásban az autósokat. New York harmincnyolcezer főnyi rendőri állományának nem jelentett megoldhatatlan feladatot, hogy az utakat pillanatok alatt "megtisztítsa". A visszajelzések pedig igazolták, hogy az autósok szerint egy csapásra érezhetően javult New York közbiztonsága.