Vidám szemüvegén át nézve a vér nem kifelé, hanem befelé homorodik. Amorf vértócsaedény jut így a sárga mekis stáblistának, ami erőteljesen és bátran szembemegy a hagyományos, olvasható, többnyire középrezárt szövegnek.

A fontok forradalma a plakát. Lekerekített pixeles betűk, domborítva, parádés színekkel, majdnemháromdésen. Hadd szóljon! A rendező diszkréten balra csúszva, ha kicsi a kifutó az F-je le is ugrik a nyomdában vágásnál. Négy féle tipo + TAXI felirat blőrözve, így egyből tudjuk: az autó már halott.

Nagyon egyedi a közhelyparádés szembeállítások sora: halálfej - playboy nyúl. fekete - szőke. szoknya - nadrág. rózsaszín - zöld, bevel - emboss, Annia - Hunnia.

Lehet ez még jó film, de a plakátja már nem. Bármennyire felfedeztem minden négyzetcentijén az elmélyült tudatosságot. Direkt szart csinálni a legnagyobb feladat.

Főcímdal: Oláh Ibolya. Énekli: Innen vigyél el! De tényleg!

Rátkai Kornél
sztárgrafikus

Fulvia Collongues és Hélene Francois a Lányok-ban  Előzetes | Filmrészlet

Forrás:
[origo]

Gyilkos kislányok   [origo] Filmklub

Földi boszorkányok   [origo] Filmklub

Szereplők:

Dia –  Fulvia Collongues (magyar hangja: Nagy Cili)

A francia színésznő frissen végzett Párizsban a Nemzeti Színművészeti Főiskolán (2006).

A Lányok az első komolyabb filmes munkája, az első filmfőszerepe. A főiskolai gyakorlaton kívül játszott a Backstage című játékfilmben (r.: Emmanuelle Bercot, 2005), s vendégszerepelt a Luxemburgi Nemzeti Színházban a Proces Ivre című darabban (r.: Frank Hoffmann).

Faur Anna nem keresett francia főszereplőket. Egyszerűen csak belebotlott Fulviába a Színház- és Filmművészeti Egyetem folyosóján, s azonnal úgy érezte: ez az arc, karakter, kislányos alkat az, amit eddig keresett. Azt persze nem tudta, hogy a lány francia és Schilling Árpád workshop-ján vesz részt osztálytársaival. A rendező először amatőrökben gondolkodott, nagyon sok fiatalt megnézett iskolákban, javítóintézetekben, gyermekotthonokban, de Fulvia volt az, akire egyértelműen illett Dia szerepe.

Anita – Hélène François (magyar hangja: Balla Eszter)

Fulvia kiválasztása után a próbafelvételeken kiderült, hogy a nyelvi különbözőségből adódóan szerencsésebb lenne francia partnert keresni a másik lány szerepére is.  Hélène François-t egy francia ügynökség segítségével találta meg a rendező, s hamar kiderült mennyire jól működnek együtt. A filmben csak ők ketten beszélnek franciául, ezért külön, zárt egységet képeznek, ami dramaturgiailag is indokolt.

Ernő – Zsótér Sándor

Színházi dramaturg, rendező, forgatókönyvíró és színész. Forgatott többek között Sándor Pállal (Szerencsés Dániel, Miss Arizona), Elek Judittal (Tutajosok, Ébredés, A hét nyolcadik napja), Maár Gyulával (Töredék) Szabó Ildikóval (Hótreál, Chacho Rom), Kardos Ferenccel (Mennyei seregek), Szomjas Györggyel (Könnyű vér), Szabó Istvánnal (Hanussen), Simó Sándorral (Isten veletek, barátaim).
Huszonkilenc éves korától fogva színházrendező, társulati tag volt Nyíregyházán, Miskolcon, Szolnokon, Szegeden és a Radnóti Színházban. Sarah Kane darabjait Magyarországon először Zsótér állította színpadra. Igazi színházcsináló, a kortárs színházi élet meghatározó alkotóművésze. Jelenleg a Bánk bán és a Peer Gynt látható rendezései közül a Krétakörben, illetve a Tháliában, az Akropolisz a Bárkában és a Lear Király a Szegedi Nemzeti Színházban.

Kétszer kapta meg az Országos Színházi Találkozó különdíját, és kétszer a Színikritikusok Díját. 2006-ban Kossuth djjal tüntették ki.
Zsótér Sándor mint forgatókönyvíró, Mundruczó Kornél alkotótársa volt A 78-as szent Johannája, a Nincsen nekem vágyam semmi, és a Szép napok című filmekben.

Péter – Mundruczó Kornél

Színész, rendező, forgatókönyvíró, filmrendező.

Egy évet az Arany János Színház stúdiósaként töltött, majd elsőre felvették Zsámbéki Gábor osztályába a Színház- és Filmművészeti Főiskolára.

Több vizsgaelőadásban játszott: a Patkányokban (r.: Zsótér Sándor), a Hagyjál békén Krapatnek-ben (r.: Máté Gábor), a Bécsi Erdő-ben (r.: Ascher Tamás), az utóbbiakban főszerepet. Színházi gyakorlaton két évig a Katona József Színházban volt. 1998-ban kapta kézhez színész diplomáját és még ugyanebben az évben felvették az egyetem filmrendező szakára.

Kisfilmjei díjat nyertek többek között Oberhausenben, Krakkóban, Ludwigsburgban, Imola-ban és Szentpéterváron. 2002-ben a Szép napok című alkotása Locarnoban elnyerte az Ezüst Leopárd díjat, majd Brüsszelben, Szófiában és Angers-ben nyert díjakat. 2003-ban a cannes-i Rendezők Kéthete programba hívták meg A 78-as Szent Johannája című rövidfilmjét. A Nincsen nekem vágyam semmi című filmje a 31. Magyar Filmszemle legjobb első filmje. A legtöbb díjat - többek között a Magyar Filmszemlén legjobb operatőr, legjobb színésznő és legjobb eredeti filmzene díját – a Johanna című operafilmje kapta.

Játszott Jancsó Miklós az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél és az Ede megevé ebédem című filmjében, Török Ferenc Szezonjában.

Rita – Fullajtár Andrea

A Színház- és Filmművészeti Fősiskolán 1998-ban végzett, majd a Katona József Színházhoz szerződött, s azóta is a színház egyik vezető színésznője. Az elmúlt tíz évben olyan színházi előadásokban játszott, mint a Balta a fejbe (r.: Máté Gábor), Mi lesz veled emberke? (r.: Hilda Hellwig), Bánk Bán (r.: Bocsárdi László), Tartuffe (r.: Clayton Landey), Koldusopera (r.: Ascher Tamás), A vagina monológok (r.: Bozsik Yvett), Az idióta (r.: Máté Gábor). Kisfia születése után Zsámbéki Gábor rendező a Medeia  címszerepével hívta vissza a színpadra, jelenleg a Kulcs, a A karnevál utolsó éjszakája, A vadkacsa, Az emberek veszedelmes közelségében és A talizmán című előadásokban látható.

A színház mellett több játékfilmben is játszott, olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sas Tamás (Rossz fiúk, Presszó), Gárdos Péter (Az utolsó blues), Meskó Zsolt (Szent Iván napja), Böszörményi Zsuzsa (Mélyen őrzött titkok), Tímár Péter (Le a fejjel!), Erdőss Pál (Üvegfal, Budakeszi srácok). Színészi játékáért számtalan díjjal jutalmazták, filmszínészként elnyerte a Filmkritikusok díját (1999, Presszó). 2003-ban Jászai Mari-díban részesült.

Ildikó – Péterfy Bori

Az Amorf Ördögök egykori énekesnője alternatív színházi múlttal rendelkezik: 1988-tól a Térszínház, majd az Arvisura Színházi Társaság és végül 2000-től a Krétakör tagja. Játszott a Szkéné, a Merlin, az Utolsó vonal és a Pintér Béla Társulat előadásaiban. Az elmúlt években láthattuk a Krétakör előadásaiban (Nexxt, Liliom, Megszéllottak, W-munkáscirkusz, Leonce és Léna, Hazámhazám, A hideg gyermek, Siráj, Fekete ország, Peer Gynt, Előtte-utána, Pesti Esti, Bánk bán). Mundruczó Kornél rendezte színházi szerepei: Brünhilde (A Nibelung-lakópark) és Nyikolajeva (A jég).

Péterfy Borit felfedezte magának a filmes szakma is, játszott a Boldog lovak-ban, a Három-ban (r.: Szőke András), a Gengszterfilm-ben (r.: Szomjas György), a Citromfej-ben (r.: Bodó Viktor).

Béla – Rába Roland

Zsámbéki Gábor osztályában végzett a Színház- és Filmmúvészeti Főiskolán, majd 1998-ban a Katona József Színházhoz szerződött. Első főszerepét a Zsámbéki által rendezett Tartuffe-ben kapta. 2002 óta a Krétakör tagja.

Jelenleg a Bánk bán-ban (r.: Zsótér Sándor), a Frankenstein-terv-ben (r.: Mundruczó Kornél), a Hamlet.ws-ben (r.: Schilling Árpád), a Jég-ben (r.: Mundruczó Kornél) és a  Peer Gynt-ben (r.: Zsótér Sándor) játszik.

1999-ben első filmfőszerepét Mundruczó Kornéltól kapta a 31. Magyar Filmszemle legjobb első filmes díjas Nincsen nekem vágyam semmi című filmben. Ringó szerepéért a Mediawawe Fesztivál legjobb férfi főszereplőnek járó díját érdemelte ki, Nagy Ervinnel megosztva. Játszott kísérleti- és kisjátékfilmekben (Határontúl, Antik, Hatemelet tiszta üveg, Kivégzés), Jancsó Miklós filmekben (Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél, Ede megevé ebédem) és legutóbb Szász János Ópiumában.

Zsolt – Polgár Tamás

Első filmszerepét Mundruczó Kornél Afta (2000) című kisjátékfilmjében, filmfőszerepét pedig ugyancsak a rendező Szép napok (2002) című filmjében kapta. A kisjátékfilm több nemzetközi díjat is nyert, a 32. Magyar Filmszemlén pedig a legjobb kisjátékfilm lett. Polgár Tamást és az Afta nem színész szereplőit Mundruczó egy nevelőintézetben találta meg, ahova Grunwalsky tanácsára ment el válogatni. Nem „tipikus” intézetiseknek látta őket, egyszerűen olyanoknak, akiknek öregebb a lelkük a koruknál.

Alkotók:

Faur Anna – forgatókönyvíró, rendező

A fiatal rendező 2006-ban végzett Grunwalsky Ferenc osztályában a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, s a Lányok nem csupán első játékfilmje, hanem diplomamunkája is egyben. Vezetőtanárai: Grunwalsky Ferenc és Kende János.

Faur Anna dolgozott rendezőasszisztensként Jancsó Miklós mellett, részt vett olyan filmrendezők filmjeiben, mint Janish Attila (Másnap) Vranik Roland (Fekete kefe), Peter Greenaway (Tulse Luper bőröndjei), Hajdu Szabolcs (Fehér tenyér) és Mundruczó Kornél (Johanna).

A Lányok előtt készített dokumentumfilmet (Gondozók és gondozottak) és kisjátékfilmeket (Nuker, Apu).

Faur Anna megnézett közel 800 amatőr fiatalt a főszereplők keresésekor, járt iskolákban, javítóintézetekben, gyerekotthonokban és természetesen a Színház és Filmművészeti Egyetemen is körülnézett.

A rendező nem tudatosan keresett francia főszereplőket a két lány szerepére, egyszerűen csak meglátta az egyetem folyosóján Fulvia-t, s azonnal tudta, ő a főszereplője. Megfogta Fulvia karakteres arca, s még azt sem tudta abban a percben, hogy a lány francia. A próbafelvételeken kiderült, hogy a nyelvi nehézségek miatt muszáj a másik lány szerepére is francia színészt keresni. Helene-t egy francia ügynökség segítségével választották ki Anita szerepére.

Gondár András – operatőr

A Lányok nem csupán a rendező számára „elsőfilmes” debütálás, diplomafilm, hanem a film operatőrének és gyártásvezetőjének (Gyárfás Eszter) is.

Gondár András készített már dokumentumfilmeket (Libertas, Hackni), kisjátékfilmeket (Még egy hetet). Faur Anna operatőre volt az Apu és a Nuker című kisjátékfilmben, az utóbbiban Mundruczó Kornél volt a főszereplő.

Sándor Pál – producer

Sándor Pál rendező, producer a hazai és a nemzetközi filmszakma elismert alkotóművésze, Balázs Béla díjas, Érdemes és Kiváló művész. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakának elvégzése után a hatvanas évek közepétől a Mafilm Stúdió-ban, majd közel húsz évig a Hunnia Filmstúdióban dolgozott, melynek 1985 és 1989 között igazgató-helyetteseként tevékenykedett. Évekig tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd több mint tíz évig a Novofilm, magyar-német filmprodukciós vállalat ügyvezető igazgatója és tulajdonosa volt. 2000-ben létrehozta saját filmes cégét, a Filmstreet-et.
Sándor Pál 2003 óta áll a nagy múltú Hunnia Filmstúdió élén. 24 nemzetközi rangos szakmai elismerése közül a legjelentősebbek a Berlini Ezüst Medve, a Cannes-i Nemzetközi Zsűri Díja, a Chicago-i Ezüst Hugo és a Karlovy Vary-i Kritikusok Díja.

Gyártó: Hunnia Filmstúdió

Forgalmazó: Hungarotop