BUDAPEST, 2008. március 27. – A Ferihegyi repülőtér március 30-án csatlakozik a schengeni rendszerhez, vagyis ettől a naptól kezdve megszűnik a határellenőrzés az övezeten belül közlekedő utasok számára. A nem schengeni utasok esetében megmarad a szigorú útiokmány-ellenőrzés.

A repülőtér schengeni csatlakozásának napja egybeesik a nyári menetrend bevezetésének időpontjával. A schengeni egyezményhez tavaly decemberben csatlakozott országok légikikötői egységesen március 30-án vezetik be az új határőrizeti rendszert.

Március 30-tól a 2A terminál szolgálja ki a schengeni, a 2B terminál pedig a nem-schengeni forgalmat. A diszkont légitársaságokat fogadó 1-es terminál a schengeni és a nem-schengeni utasokat is fogadja.

A Budapest Airport az elmúlt két évben több százmillió forintot költött a repülőtér schengeni követelményeinek megfelelő átalakítására. A 2-es terminálon több más mellett hat darab új, két irányba nyitható útlevél ellenőrző pultot, két új buszos beszállókaput és egy új utasbiztonsági ellenőrző pontot épített ki a BA, a repülőtéri alkalmazottak pedig oktatáson vettek részt. Az 1-es terminálon üvegfal választja majd ketté a schengeni és a nem-schengeni utasok számára fenntartott tranzitvárót.

A schengeni 2A és a nem-schengeni 2B terminált egy ún. átszállófolyosó köti össze, a Ferihegyen átszálló utasok ezt használhatják a terminálok közötti közlekedésre.

A változások nem érintik a poggyász- és utasbiztonsági ellenőrzéseket, hiszen azok a légiközlekedés biztonságát szolgálják – a schengeni csatlakozástól függetlenül.

A schengeni szabályok értelmében nem-schengeni utasok nem kerülhetnek a schengeni terminál érkezési szintjére, hiszen onnan – határellenőrzés hiányában – zavartalanul besétálhatnának a schengeni övezetbe. Ennek elkerülése érdekében a Budapest Airport egy többlépcsős biztonsági rendszert vezetett be. Ennek egyik igen fontos eleme, hogy a schengeni tranzit ajtaját ezentúl kizárólag az ott posztoló rendőr nyithatja ki az utasok előtt. Számos új monitor és tájékoztató tábla segíti mind a rendőrök, mind a repülőtér alkalmazottainak munkáját.

A Budapest Airport arra kéri utasait, hogy indulás előtt tájékozódjanak, hogy melyik terminálról indul járatuk, és a felszállás előtt két órával érjenek ki Ferihegyre.

A schengeni térséghez a következő országok tartoznak: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
2007-ben a Ferihegyi repülőtér 2-es terminál utasforgalmának 52%-a közlekedett a schengeni övezetbe. Az 1-es terminálon többségben voltak a nem schengeni országokba utazók, részarányuk 66% volt.

SCHENGEN A - Z

• Gyökeresen átalakítja a ferihegyi taxi szolgáltatások rendszerét a B.A.
• BKIK avagy: A KAMARA

• Zóna nostra
• Repülőtéri krónika

Schengen A-Z

Ferihegy felkészült Schengenre: március 30-tól a 2A fogadja a „schengeni”, a 2B terminál a „nem schengeni” járatokat

Ferihegy mikor csatlakozik a schengeni övezethez? 

Ferihegyen – csakúgy mint a régió összes többi érintett repülőterén - március 30-án, vagyis a nyári menetrend bevezetésének napján veszi kezdetét a „schengeni időszámítás”.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ettől a naptól a schengeni övezeten belül közlekedő utasok számára megszűnik a határellenőrzés. Hamarosan az útlevél ellenőrző pultokat is elbontják, hogy tágasabb legyen a hely. Nem schengeni utasainknak továbbra is át kell esniük a határrendészeti procedúrán.  

Ez azt jelenti, hogy nincs a Schengen zónán belül többé szükség az útlevélre?

Nem. Bár megszűnik, a schengeni utasok határellenőrzése, az úti okmányokat, vagy más azonosításra alkalmas igazolványokat azonban a check-in-nél, illetve a beszállás során kérheti a légitársaság. Ráadásul a schengeni övezeten belül bármikor történhet ellenőrzés, így útlevél, fényképes igazolvány nélkül senki ne induljon el.

Nem lesz többé poggyász és utasvizsgálat sem?

A schengen-i csatlakozás nem érinti a repülőtereken meglévő szigorú poggyász-, és utasbiztonsági ellenőrzéseket, hiszen ezek célja a légiközlekedés biztonságának megteremtése, illetve fenntartása. Így tehát, „schengeni utasaink” esetében is megmarad az utasbiztonsági ellenőrzés.

Várhatóak forgalmi változások?

Igen. A ferihegyi repülőtéren a 2A terminál szolgálja majd ki a schengeni, a 2B terminál pedig az azon kívüli forgalmat. A schengeni területről érkező, illetve oda induló gépeket automatikusan az 2A terminálra irányítják, míg az azon kívül közlekedők a 2B-n kapnak állóhelyet. A váltás egyik napról a másikra történik. A változás leginkább talán a Malévet érinti, hiszen a légitársaság több járatot üzemeltet mind a schengeni, mind a nem schengeni övezetbe, és így a légitársaság ezentúl a 2A, mind 2B terminált is használja.

Mi a helyzet az 1-es terminállal?

A diszkont forgalom számára fenntartott 1-es terminál vegyesen fogad majd schengeni és nem schengeni utasokat. A biztonsági ellenőrzés mindenki számára ugyanott történik, de az övezeten kívüli utasoknak útlevél ellenőrzésen is át kell esniük, hogy bejussanak abba a tranzitba, ahol gépük indulására várhatnak. A tranzit várót egy üvegfal választja majd ketté schengeni és nem schengeni területre.

Mi történik azokkal az átszálló utasokkal, akiknek terminált kell váltaniuk?

Ők a 2A és a 2B terminált összekötő tranzitfolyosón mehetnek át egyik épületből a másikba. A folyosón hat, mindkét irányba nyitható útlevél ellenőrző pult kapott helyet, hogy zökkenőmentes és a forgalomhoz igazítható legyen az utasok be-, illetve kiléptetése a schengeni övezetből.  

Honnan tudják az utasok, hogy melyik terminálhoz kell menniük?

A legtöbb utas indulás előtt ellenőrzi, hogy az ő légitársaságát melyik terminál szolgálja ki. Figyelembe véve, hogy jelenleg kizárólag a Malév üzemeltet schengeni és nem schengeni járatokat is, Ferihegyen viszonylag könnyű tájékozódni. A Budapest Airport mindent megtesz az utasok megfelelő tájékoztatásáért, de így is előfordulhatnak félreértések. Szerencsére a 2A és a 2B terminál egymás mellett található, így aki rossz terminálra érkezett, könnyen korrigálhatja a hibát. 

Mikor érdemes kiérkezni a repülőtérre?

Célszerű két órával a járat indulása előtt megérkezni Ferihegyre. Így marad idő a tájékozódásra, és a két óra elégséges arra, hogy utasaink a szükséges ellenőrzési folyamatokon átessenek.

Mire számíthatnak azok, akik a schengeni övezeten kívül utaznak? 

A 2B terminálon rigorózus, a schengeni normáknak megfelelő határellenőrzésre számíthatnak az utasok. A szigor indokolt: azok, akik itt bebocsátást nyernek az országba, szabadon mozoghatnak a schengeni övezet egész területén, Lisszabontól Záhonyig.

Mi köze az EU-nak a schengeni övezethez? Aki az unión belül közlekedik, az egyértelműen schengeni utas?

Nem. Ennél egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Vannak olyan EU tagországok, amelyek a schengeni övezethez is csatlakoztak, ilyen például Magyarország. Akadnak azonban olyan uniós tagországok, amelyek nem írták alá a schengeni egyezményt, jó példa erre Nagy-Britannia és Írország. A harmadik csoportot az olyan országok alkotják, amelyek nem tagjai az EU-nak, de részei a schengeni övezetnek, mint Norvégia, vagy Izland.

Mi az, amire a repülőtér dolgozóinak nagyon kell figyelniük?

A rendszer lényege a schengeni és a nem schengeni utasok fizikai szétválasztása. Éppen ezért soha, semmilyen körülmények között nem szabad érkező nem schengeni utasokat beengedni a schengeni tranzitba!

Miért olyan fontos ez?

Azért, mert így a nem schengeni utasok mindenféle határellenőrzés nélkül besétálhatnak a schengeni övezetbe, ahol már szinte képtelenség a nyomukra bukkanni. A schengeni tranzitban egyetlen útlevél ellenőrző pult, vagy hatósági személy sem tartóztatja fel az utasokat.

Milyen következményekkel jár, ha mégis megtörténik a baj?

Ilyen helyzetekben akár a terminál teljes evakuálására, valamint a parkoló lezárására is sor kerülhet. Az utasok csak akkor térhetnek vissza, hogy megismételjék, vagy elkezdjék az utasbiztonsági ellenőrzést, ha a rendőrség már minden helyiséget átvizsgált. Ez nyilvánvalóan hosszú időbe kerül és teljesen felborítja a normális menetrendet.

Ha érkező schengeni utasok kerülnek a nem schengeni tranzitba, az nem hiba?

De igen, csak nem olyan súlyosak a következményei. Ebben az esetben sérülnek schengeni utasaink szabad mozgással kapcsolatos jogai, hiszen nekik nem kellene az útlevél ellenőrző pult előtt álldogálniuk. Ez azonban csekély kellemetlenség a másik változathoz képest. 

Hogyan lehet elkerülni a „vészhelyzeteket”?

A nemzetközi tapasztalatok szerint a legtöbb súlyos hibát emberi mulasztások okozzák. Elég egyetlen nyitva felejtett ajtó, vagy egy apró figyelmetlenség, hogy elinduljon az evakuáláshoz vezető események láncolata. Nagyon fontos tehát a szabályok betartása, valamint az új, schengeni rendszer ismerete.

Mit tesz a Budapest Airport azért, hogy elkerülje a hibákat?

Háromszintű biztonsági rendszer gondoskodik arról, hogy zökkenőmentesen működjön a rendszer. Az OPS már a repülőgép érkezésekor megállapítja, hogy az a schengeni övezetből, vagy azon kívülről érkezett. Az átállás időszakában egy rendőr is segíti a toronyban az OPS munkáját. Ezt követően a földi kiszolgáló értesíti a busz vezetőjét, aki maga is meggyőződik a gép eredetéről. A schengeni tranzit ajtaját az átállás után már nem nyitja a buszsofőrök távirányítója, az éjjel nappal ott posztoló rendőr feladata és felelőssége lesz Schengen kapujának őrzése. Kizárólag ő nyithatja ki a kaput, miután beszélt a busz vezetőjével.  

Komoly átalakításokra van még szükség Schengen miatt a repülőtéren?

Nem igazán, hiszen a 2-es terminál már tavaly június óta készen áll a schengeni csatlakozásra, ekkor készült el ugyanis az az „áteresztő-folyosó”, amely a 2A és a 2B terminált köti össze. Ezt a folyosót használhatják azok az átszálló utasok, akik a schengeni övezetből érkezve egy nem schengeni célállomásra igyekeznek, vagy Budapest érintésével szeretnének egy schengeni tagországba eljutni. Az 1-es terminál 2005-ös felújításakor is figyelembe vették a közelgő schengeni csatlakozást.

A schengeni térséghez a következő országok tartoznak: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Izland, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.