A Népszava úgy értesült, hogy minisztériumi rendelet készül a taxitársaságok rendszabályozására. Az egyeztetések hírét a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál is megerősítették, azonban egyben azt is hangsúlyozták, hogy ezek még csak tárgyalások, így még egyik kérdésben sem hozták meg a végső döntést. Bővebb tájékoztatást hétfőre ígértek.

Információink szerint a tárgyalásokon felmerült, hogy előírnák a sofőrök oktatását, korlátoznák az autók életkorát, valamint megtiltanák a túlzottan környezetszennyező autók alkalmazását.

A taxitársaságok azt is szeretnék elérni, hogy csak fix tarifáért lehessen utasokat szállítani, azonban ez nem miniszteri szintű döntést igényel, hanem településit. Így a taxiproblémákban leginkább érintett Budapest esetében a Fővárosi Önkormányzattal is le kell majd ülni tárgyalni.

A társaságok álláspontja szerint a fix árakkal elkerülhető lenne, hogy néhány százméteres távért hatezer forintot kérjen a sofőr. Maguk a taxisok is hasonló állásponton vannak: egy 500 fős taxisofőröket megkérdező felmérés szerint ugyanis a vezetők többsége a rögzített tarifák oldalán áll. Érvelésük szerint az utasok sokkal nagyobb bizalommal használnák ezt a szolgáltatást, ha tudnák, hogy a pályaudvaroktól a repterekig akárhol nyomják le a kilincset, mindig ugyanannyit fizetnek.

Tamás Miklós a Taxis Fuvarszervező Társaságok Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, hogy már nagyon régóta sürgetik egy taxistörvény megalkotását. A fix tarifák bevezetése megakadályozná, hogy a piacon 1-2 éve megjelenő kiscégek, alacsony szolgáltatást nyújtva veszélybe sodorják a taxis kollégák jövőbeni megélhetését - fogalmazott az elnök, aki szerint az alacsony kilométerdíjakból nehezen lehet finanszírozni a munkaügyi járulékokat, a rendes megélhetést, vagy esetleg a néhány év múlva esedékes autócserét.

Mint ismert szeptember közepén tojásokkal lázadtak fel az egyik taxitársaságnál a dolgozók, miután a vállalat bejelentette, hogy negyven forinttal csökkenti a kilométerdíjakat. Az érintett cég amúgy is piacon alacsonynak számító, 184 forintos áron dolgozott. A sofőrök ezt megelégelve a székház elé vonultak, nemtetszésüket pedig néhányan úgy fejezték ki, hogy tojásokat dobáltak az épületre.

Tamás Miklós szerint az egymásra licitáló kiscégek azért is károsak, mert nem nyújtanak olyan szolgáltatást, ami egy mai taxitól már elvárható lenne. Példaként említette, hogy sok sofőr, aki a válság miatt elveszítette az állását, olyan társaságokat keresett magának, ahol kisebb a "fegyelem". Ezeket a szakma csak "szotyitaxisoknak" hívja - tette hozzá.

A Taxis Fuvarszervező Társaságok Szövetségének elnöke szerint ráadásul túl sok taxis dolgozik a városban, ezért ennek a korlátozására is szükség lenne. Az elmúlt években csak a fővárosban kilencről tizenhétre nőtt a társaságok száma.

Tamás Miklós úgy vélekedett, hogy jobb rendszer születne, ha taxiállomások számához kötnék a kiadható engedélyeket. "Budapesten jelenleg 1460 férőhely van. Az lenne a jó, ha legfeljebb háromszor ennyi engedélyt lehetne kiadni összesen. Németországban például ezer főre legfeljebb két taxis juthat" - fogalmazott.

Az elnök azt is hangsúlyozta, hogy elmaradhatatlan a taxisok ellenőrzésének a megszervezése, amely során hatóságilag vizsgálnák, hogy a sofőr megfelelő tarifát alkalmaz-e, vagy hogy megvannak-e a szükséges engedélyek.

Mire költik a tarifadíjat?

Jelenleg a fővárosban maximálva vannak a díjak, legfeljebb ugyanis 240 forint kérhető egy kilométerért. Alsó határ azonban nincs, azt ugyanis a Versenyhivatal versenyellenesnek minősítené.

Valószínűleg az összes szakma között leginkább a taxisok fizetésében jelentkezik a legnagyobb különbség a bruttó és a nettó bér között.

A bevételekből kell ugyanis finanszírozniuk az amortizációt, a tagdíjat (havonta 45-80 ezer forint), a munkavállalási járulékokat, az üzemanyagot, valamint ha van, akkor az autó törlesztőrészleteit. Költségként merülhet fel viszont a kártyalehúzó telepítése is, ez viszont csak a színvonalasabb taxikban található meg.

Ezek kifizetése után nagyjából 130 és 150 ezer közötti összeget vihetnek haza.