2006.11.19.
Életet mentett a garbó
Döbbenetes támadást élt túl szombat hajnalban egy taxisofőr hölgy a VII. kerületben. Nem adta olcsón az életét, megfutamodni kényszerült a támadó.
Szombat hajnalban, amikor az emberek többsége mélyen alszik vagy szórakozóhelyeken pihenik ki heti fáradalmukat, a taxisok ilyenkor dolgoznak csak igazán. Hajni is így tett, mivel már 12 éve taxis Budapesten. Ebből a szakmából él és neveli egyedül 9 éves kislányát.
Talán nincs is az éjszakában olyan taxis, aki ne ismerné őt, ha nem is személyesen, de a piros kocsiját a Blaha Lujza tér szomszédságában, amiben magányosan, olvasgatva várja utasait. Taxisnak lenni nem könnyű kenyérkereset, főleg nem az éjszakában. Még egy férfinak is a becsületére válik, de egy hölgynek igazi kihívás. Izgalmas és szép is tud lenni, de alkalmanként akciófilmeket megszégyenítő események tudnak egy taxiban lezajlani. Mint azt a hallotaxi.hu riporterének elmondta, a mai nap is úgy indult Hajninak, mint az eltelt közel 4000 éjszaka. Utasok jöttek, mentek és ő becsülettel végezte munkáját, néha-néha a műszerfalra pillantva, ahol 9 éves kislánya képe nézett vissza rá.
Hajnali 1 óra környékén egy színes bőrű, angolul beszélő fiatalember szállt be Hajnihoz és az Izabella utcát adta meg úti céljának. Mivel házszámot nem tudott megadni, így a Podmaniczky utca felől közelítették meg a leendő célállomást. A fiatalember végig telefonon beszélgetett, a taxisnő elmondása szerint olyan benyomást keltve benne, mint ha épp egy hölggyel beszélne meg randit. Mikor az Izabella utca végére értek, a Dohány utca kereszteződésétől nem messze megállította a taxit a későbbi elkövető, majd tovább folytatta telefonbeszélgetését. Taxisunk várakozás közben a saját telefonját nézegette, nem törődve azzal, hogy mi folyik a hátsó ülésen.
Hirtelen azt vette észre, hogy egy közel 20 cm-es kés feszül a torkának, nem hagyva kétséget afelől, hogy mi támadójának célja. Óriási lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot a fiatal törékeny taxisofőr hölgy és a kés pengéjét két marokkal elkapva küzdött az életéért. A penge nem volt jól rögzítve a markolathoz, így a támadónál maradt az egyik fele, míg a sofőrnél a másik, szerencsére az, amelyikkel már védekezni is tudott támadója ellen. Az elkövető kiugrott az autóból és menekülőre fogta a dolgot, mivel a harcias amazon utánaeredt és a legdurvább fenyegetésekben részesítette gaz támadóját.
Miután egy perc pihenőt tartott, értesítette barátját a történtekről, aki szintén taxis, és a majdnem taxisgyilkossá vált színes bőrű fiatalember keresésére indultak. A kutatás eredménytelenül zárult, így nem maradt más hátra, mint egy kávé mellett megbeszélni az eseményeket, ami végül is szerencsésen végződött, és csak remélni merjük, hogy a fiatalembernek egy életre elment a kedve a magyar taxisok támadásától, ha még egy ilyen törékeny lány is méltó ellenfele tudott lenni.
Külön kérésre Hajni beleegyezett egy riportba és pár fénykép erejéig a pengét is hajlandó volt megmutatni nekünk.
Hallotaxi: Kérlek, onnantól meséld el a történetet, amikor megtámadott az a férfi.
Hajni: Megérkeztünk az Izabella utca, Dohány utcai végébe, mondta, hogy várjunk és telefonált tovább. Én a saját telefonomon az sms-eket nézegettem és egyszer csak ezt a kést szorította a nyakamhoz. Kitámasztottam magam az ülésben és nyomtam magam hátrafelé. Próbáltam a karját eltolni, de mivel erősebb volt nálam, így ez nem nagyon sikerült. Ekkor úgy gondoltam inkább a kezem sérüljön, a hosszú ujjú kötött pulóverem segítségével ráfogtam a pengére és elkezdtem húzni az ablak felé. Feltehetőleg sikerült a nyeléből kihúznom, mert hirtelen a penge a kezemben maradt.
Hallotaxi: Mit reagált erre az ellenfeled?
Hajni: Meglepődött, majd kiugrott az autóból és elkezdett szaladni. Én gyorsan kiugrottam utána és kezemben a pengével sok csúnya dolgot mondtam neki.
Hallotaxi: Miközben dulakodtatok mondott valamit?
Hajni: Nem, semmit, egy szót sem szólt, csak a torkom akarta elvágni. De ez azért nem így működött, nem hagytam magam. Nem azért ülök itt a kocsiban, hogy csak úgy elvágják a nyakam.
Hallotaxi: Tudtál a támadás közben gondolkodni, vagy csak ösztönösen cselekedtél?
Hajni: Azt tudtam, hogy nem hagyom magam megölni, mert az mégsem járja. Meg itt van a kilenc éves kislányom, őt is fel kell nevelnem.
Hallotaxi: Továbbra is ebből a szakmából szeretnél megélni? Nem ijesztett el ez az eset?
Hajni: Lehet hogy nekem van rossz természetem, lehet hogy ez egy áldás, de egy percig remegett a kezem, majd megnyugodtam, hiszen a veszély elhárult.
Hallotaxi: A rendőrséget értesítetted?
Hajni: Nem. Figyelj, minek? Kit keresnének? Egy színes bőrű, angolul beszélő, 180 cm magas, farmernadrágos srácot? Mind így néz ki, nem? Nem akarom az időm erre fecsérelni, dolgoznom kell, hogy tudjam fizetni a rezsim, tudjak enni adni a kislányomnak.
Hallotaxi: Szerinted minek köszönheted, hogy ennyivel megúsztad ezt a történetet?
Hajni: A pulóveremnek. De most komolyan. Ha nem ilyen garbós, akkor simán elvágja a torkom, de mivel ez egy ilyen dupla vastag kötött pulóver, így csak próbálkozott és így volt időm védekezni. Belegondolni sem merek, hogy mi történt volna, ha most nyár van.
Hallotaxi: Félelmetes, hogy ezzel a pengével 1 órája majdnem meggyilkoltak, most meg itt beszélgetsz velem mosolyogva. Komolyan ennyire nem viselt meg ez az egész, vagy csak még nem tudtad felfogni, hogy mi is történt?
Hajni: Nem tudom, lehet ez is, meg az is. De most mit tudok tenni? Változtatni nem tudok és sajnos még egy jót sírni sem. Nem olyan típus vagyok.
Hallotaxi: Én mindenesetre örülök, hogy ennyivel túlteszed magad ezen az egészen, és kérlek vigyázz magadra a továbbiakban is.
Hajni: Én köszönöm az érdeklődést és igyekszem óvatosnak lenni.