Dinamikus életszínvonal-emelkedés után "enyhe korrekciók" – a kormány eufemisztikus megfogalmazása szerint ezt jelentik az újévkor életbe lépő változások. Ezek azonban azért is különösen szembetűnők és váratlanok, mert 2006 – a választások előtt – még zömmel a lakosságnak kedvező változásokkal indult, az idén viszont nadrágszíj-megszorító intézkedések sorával szembesülünk. Az adó- és járulékrendszer növekvő terheiről részletesen a 10–11. oldalon olvashatnak, a többi jelentősebb változást az alábbiakban igyekeztük összegezni.

Szinte minden drágul

A gáz ára nem változik, de a támogatási rendszer változása miatt sokan alapos árnövekedésként érzékelik ezt is, hiszen aki kiesik a támogatottak köréből, az gyakorlatilag a teljes piaci árat – az eddiginél harminc vagy akár hetven százalékkal többet – kénytelen majd fizetni a gáz- és távhőszolgáltatásért. Tegnaptól ugyanis csak azok a fogyasztók jogosultak a támogatásra, akiknek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum három és félszeresét. Akik a támogatási kérelmeket eddig nem adták le, ezen a héten még megtehetik. A kormány szerint az új szisztéma a valóban rászorulóknak segít, a legszegényebbek terhei csökkenhetnek is.

Az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjak átlagosan 9,2 százalékkal drágultak, de többe kerül a szemétszállítás, a temetkezés és a kéményseprés is.

A legtöbb változás az egészségügyben lesz. A gyógyszerárak emelkedése két hét múlva várható. (fotó: Németh András Péter)

A legtöbb nagyvárosban az infláció mértékénél nagyobb arányban emelkedtek a helyi közlekedési tarifák is, a távolsági közlekedés díjai pedig februártól emelkednek: a Volán-buszok viteldíja hat százalékkal nő, a vasúti személyszállításért 16 százalékkal kell többet fizetni. Korábban szó esett még egy idei díjemelésről májustól – a vasút esetében 17, a buszközlekedésben négy százalékkal –, de ez még nem végleges, és az sem, hogy pontosan milyen körtől vonják meg az eddigi kedvezményeket. Ez január végére dőlhet el, elsősorban az egyetemistákat, főiskolásokat és a lakóhelyüktől távol tanuló középiskolásokat, valamint a sportolókat, természetjárókat, játékvezetőket és versenybírókat érintheti érzékenyen az egyeztetések kimenetele.

Az autópálya-matricákért tegnaptól átlagosan alig két százalékkal kell többet fizetni, a 12 tonnánál nehezebb tehergépjárművek esetében az átlagnál jelentősebb a drágulás: 8,8 százalékos.

Reformált egészségügy

Hatályba lépett a gyógyszer-gazdaságossági törvény, ennek célja a betegek tudatos fogyasztásának elősegítése révén a gyógyszerkassza túlköltekezésének megakadályozása. Csak a közgyógyellátottak kaphatnak gyógyszert ingyen, mindenki másnak háromszáz forintot kell fizetnie az eddig százszázalékos tb-támogatást élvező gyógyszerekért is. Az orvosoknak pedig a legolcsóbb készítményeket kell felírniuk a betegeknek, ettől csak megfelelő szakmai indoklással térhetnek el.

Megszűntek a patikaalapítás eddig lakosságszám és földrajzi elhelyezkedés szerinti korlátai, és mintegy háromszáz vény nélkül kapható gyógyszert lehet forgalmazni patikákon kívül is (egyes láz- és fájdalomcsillapítók, orr- és szemcseppek, vitaminok, savlekötők, köptetők és gyulladáscsökkentők). A nagy forgalmú patikákat szolidaritási díj fizetésére kötelezték, a gyógyszergyártókat pedig orvoslátogatónként ötmillió forintos licencdíj, valamint kereskedelmi rabbat – árkedvezmény – fizetésére, ha nem csökkentik és fagyasztják be három évre a készítményeik termelői árát.
Az idén megalakul az Egészségbiztosítási Felügyelet, az új szervezet a fogyasztók, a betegek és a járulékfizetők érdekeit hivatott képviselni és védeni: honlapján közzéteszi a várólistákat, az intézmények értékelését és az árakat is.

2007 újítása a biztosítási csomagok bevezetése, azaz annak tisztázása, hogy milyen egészségügyi szolgáltatás jár a járulékokért cserébe, és mi az, amiért fizetni kell. Az már eldőlt, hogy az extrém sportok sérültjeinek ezentúl csak az életmentő beavatkozások járnak biztosítotti jogon, és részleges térítési díjat kell fizetni a külső nemi jellegek megváltoztatásáért, a kábítószeresek detoxikálásáért, a hivatásos sportolók sportegészségügyi vizsgálatáért.
Szűkült azon eltartottak köre, akik eddig mentesültek a járulékfizetés alól, a háztartásbelieknek például ezentúl fizetniük kell. Egyúttal megkezdődik a járulékfizetést eddig törvénytelenül megkerülő potyautasok felkutatása.

Az átalakuló kórházi ellátórendszerben (négy szintje: kiemelt kórházak, területi intézmények,

2008 is nehéznek ígérkezik A szokásos év eleji áremelések mellett az ingatlanadó tervezett bevezetése jelenthet majd sokkot sokaknak. Azt még nem tudni, mekkora körnek, mert a részletek kidolgozásával, illetve közzétételével még adós a kormány. Valószínűleg sávosan emelkedő adótételekben gondolkodik, amelyek kisebb értékű lakások esetében évi néhány tízezer, a közepesen drágák esetében pedig akár az évi néhány százezer forintot is elérhetnék. 2008 szeptemberében fizetnek majd először tandíjat azok, akik mesterképzésre jelentkeznek a felsőoktatásban. A hozzájárulás összege alapesetben évente 150 ezer forint lesz, de egyes intézményekben ennek a másfélszerese is lehet.

járóbeteg-központok, háziorvosi praxisok) az aktív kórházi ágyak száma idén a jelenlegi 60.146-ról 44.215-re csökken. Ezzel párhuzamosan a krónikus fekvőbeteg-ellátásban (rehabilitáció, ápolás) elérhető ágyak száma 19 979-ről 27 169-re nő. Az összes ágy száma mintegy 11 százalékkal, 80.125-ről 71.384-re csökken, csaknem hét és fél ezer aktív ágy krónikussá alakul. A részletekről a regionális egészségügyi tanácsokban kell dönteni úgy, hogy az új finanszírozási szerződéseket március 31-ig meg lehessen kötni.

A gyógyszerek "csak" január 15-től drágulnak, a támogatási kulcsok változásával: az eddig kilencvenszázalékos támogatási kulcs 85-re, a hetvenszázalékos 55-re, míg az ötvenszázalékos támogatási mérték 25-re csökken. Mindez a fogyasztói árakban mintegy 0–18 százalékos emelkedést eredményezhet, ha a beteg a betegségcsoporthoz tartozó gyógyszerből az olcsóbbat választja, ha nem, a drágulás sokkal nagyobb is lehet. A cukorbetegek, a magas vérnyomásban és szívritmuszavarokban szenvedők bizonyos gyógyszereinél a támogatási mérték nem változik, de az antibiotikumoké és egyes fájdalomcsillapítóké igen.

Február 15-től a háziorvosnál és a szakrendelőben vizitdíjat, a kórházi tartózkodás idejére pedig kórházi napidíjat kell majd fizetni, ennek mértéke mindkét esetben háromszáz forint alkalmanként, illetve naponként. Mentességet kapnak a 18 év alattiak, a tartós gyógykezelésekre szorulók, valamint nem lesz díjköteles a katasztrófa-egészségügy, a kötelező népegészségügyi ellátások, a járványügyi tevékenység, meghatározott szűrővizsgálatok, a terhesgondozás, a gyermekágyas anyák gondozása és a szülészeti ellátás. A szociálisan rászorulóknak is kell fizetniük, azonban az ő esetükben a díj összegét a különböző jogcímeken folyósított ellátásba "építik bele".

Ha valaki eltér az orvos által meghatározott betegúttól, illetve beutaló nélkül vesz igénybe szolgáltatást, emelt összegű vizitdíjat kell fizetnie.

Sok nyugdíjasnak jobb lesz

A nyugdíjas munkavállalók megadóztatása sokaknak jelent terheket (részletesen lásd a 10–11. oldalon) , de a nyugdíjkorrekciós program mintegy 580 ezer nyugdíjasnak kedvező változásokat hozott. Az 1988 előtt nyugdíjba vonuló nők ötszázalékos nyugdíjemelést kapnak a négy százalékon túlmenően, valamint esetükben 27 évtől számítva minden szolgálati év után plusz 0,5 százalékot, ez maximum tíz lehet, ugyanúgy, mint a férfiaknál, akiknél 29 évtől számítják a fél százalékokat. A férfiak három százalék korrekciós emelést kapnak. A saját jogú nyugellátással nem rendelkező özvegyek esetében 55-ről hatvan százalékra emelkedik az a rész, amelyet elhunyt házastársuk nyugdíjából kapnak. Ez az átlagosan 4400 forintos emelkedés csaknem kétszázezer embert érint. A minimálnyugdíj 26 830 forintra emelkedett, ez a legtöbb ehhez igazodó rendszeres támogatás összegének emelkedését hozta.

Átszervezések hada

Egyelőre csaknem átláthatatlan a közintézmények átszervezése, az erről szóló kormányrendeletek a tavalyi év utolsó napjaiban, heteiben jelentek meg. Az elsősorban a kisebb állam, a regionalitás, a takarékosság és a hatékonyság jegyében zajló átalakítások sok helyen még addig sem jutottak el, hogy az új intézmények vezetőit kinevezzék.

A megyei közigazgatási hivatalok átszervezésével, regionálissá alakításával hamarosan az Alkotmánybíróságnak is foglalkoznia kell, mert a Fidesz a testület elé viszi az ügyet. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságok és a munkaügyi központok regionális átszervezésével kapcsolatban még nem merültek fel alkotmányossági kifogások. Az állami foglalkoztatási szolgálat is regionális keretekben működik ezentúl, az álláskeresők már a regionális központok honlapjain kereshetik majd az információkat.

A legtöbb hivatal (például a növényvédelmi, az állat-egészségügyi, az élelmiszer-ellenőrző, a borminősítő és az erdészeti területen) a Földművelésügyi Minisztérium alá tartozó intézményeknél szűnik meg és olvad bele a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalba. Az illetékhivatalok és a Szerencsejáték-felügyelet az APEH-be integrálódnak, a Nemzeti Közlekedési Hatóság kereteiben működik majd minden közlekedési felügyelet és az eddig önálló Polgári Légiközlekedési Hatóság is.

Átalakult a határon túli magyarokkal foglalkozó intézményrendszer is, a kormány közlése szerint úgy, hogy forrásai nem csökkentek. Megszűnt a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. Mindkét szervezet feladatát a Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkársága vette át. Létrejött a Szülőföld Alap Iroda, és átalakultak a határon túli magyar közalapítványok is: az Illyés Közalapítvány a Szülőföld Alapba, a Határon Túli Magyar Oktatásért Közalapítvány az Oktatásért Közalapítványba, míg az Új Kézfogás Közalapítvány a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési programok lebonyolítására létrehozott gazdasági társaságba olvadt be.
Átszervezték a honvédség vezetői rendszerét, megszűntek az önálló haderő-parancsnokságok, és megalakult az úgynevezett összhaderőnemi parancsnokság. Sok katonát nyugdíjba küldenek, körülbelül az eddigi létszám harminc százalékát.

MH-összeállítás

---