Tegnap nem tankoltam. Pedig olvastam a Kurírt, láttam a Híradót. Egysze­rűen visszarettentem a hatalmas sorok láttán.
Persze erről is én tehetek, az újság­író, hiszen a legszebb Lakatos Ernő-i hagyományokat felelevenítve éppen előző nap vádolt meg az illetékes szóvivő. hogy pánikot akarok kelteni holmi benzin­áremelésről suttogva.
Ez egyébként már nem is érdekes, kezdem megszokni, hogy a hatalom képviselői tüdobajos marhát, rágcsálót. KGB-ügynököt vagy egyszerűen csak ellenséget látnak bennem, újságíróban.
Fontosabb most, amit a szóvivő mégis elmondott, zavarában gesztikulálva a kamerák előtt: tessék meg­érteni, a világpiaci ár már csak ilyen, most éppen lemegy, de aztán meg fel, és a benzin árának valahogy a világpiaci kozépárszinthez kell igazodnia.
Nos, az okvetetlenkedő zsurnalisztának ehhez csak két rövid megjegyzése volna. Először is már a régi benzinárnak is a különböző adók adták a zömét. Mi, autósok eddig is támogattuk a költségvetést.
A másik: olvastam az MTI jelentésében, hogy éppen tegnap csökkentették a benzin árát az olaszok, merthog) esik az olaj ára a nem­zetközi piacon. Ugyanezt tette a napokban az osztrák és a német kormány is.
Nálunk viszont nincs kecmec: az árak csak felfelé ismerik az utat. így aztán az átlagos magyar órabérből mától már csak egy liter üzemanyagra futja. Egy átla­gos német dolgozó egyórás keresete (nettó! i mintegy 15 liter, osztrák társáé pe­dig 13 liter benzin vásárlására elég. Olaszországban nagyon drága a benzin, ott egy óra munkából csak 8 literre telik.


Sas István

 Taxisblokád 1990. okt. 25-28

Fórum

Fotók